Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

254 esik, hogy a hitbér első sorban a szerzett vagyont terheli és hogy a kihallgatott tanuknak vallomása szerint a 131., 132. és 133. tételek alatt eladott egy tehén és két ló közös szerzeménynek épen nem tekinthető, egyenesen arra mutat, hogy a felperes közszerzemény czimén követelést jogszerűen nem támaszthat. Az ingatlanra vonatkozó özvegyi haszonélvezeti jog tekintetében a másodbiróság részéről felhozott és az 1840. évi VIII. tcz. 18. §-a rendelkezésének megfelelő indokok, e helyütt is elfő gadtatnak. • * * = Az özvegyi tartás tekintetében a Dtár u. f. XXXVI. 41. sz. a. közölt eset is utal az 1840. évi XVIII. tcz. 18. §-ára. A Dtár u. f. XXXI. 37. sz. curiai határozat szerint is közszerzeménynek csak a házasság tartama alatt szerzett vagyonnak a terhek levonása után fönmaradó értéke tekintendő. A 49384/87. sz. bpesti kir. táblai és 5300;87. sz. curiai határozatok szerint a hitbér után kamat csak perindítástól jár. Dtár I. 102. 1. és 1153/92. sz. a. is kimondatott, hogy a hitbér első sorban a férj szerzeményi javait terheli. 108. A csődtörvényben szabályozott megtámadási kereset telekkönyvi feljegyzés tárgyát nem képezheti, mert az, a menynyiben nyilvánkönyvi bekebelezésre vonatkozik, arra irányul, hogy ezen bekeblezés csak a csődhitelezőkkel szemben mondassék ki hatálytalannak és igy lényegesen különbözik a telekkönyvi rendtartás 148. és következő §§-aiban szabályozott kitörlési keresettől, a melylyel a nyilvánkönyvi bekebelezésnek eredeti érvénytelenség okából való kitörlése és ez által az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítása czéloztatik. (1895 márcz. 28. 7414. sz. a.) A temesvári kir. törvényszék: Dr. Braun Zsigmond ügyvédnek, mint közadós Liebmann Adolf csődtömege gondnokának