Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)
2*3 felmerülendő vagyoni viszonyokat kívánják szabályozni ; ily jogügylet érvényességéhez pedig az 1886. évi VII. tcz. 22. §. a) pontja szerint közjegyzői okirat kívántatik meg. A szerződési hitbérhez támasztott igény ekkép érvényesíthető nem lévén, a törvényes hitbérhez való jog föléled s az épen ez okból különös kérelem nélkül is az ítéletben szabályozandó. Ez a törvényes hitbér felperesnél mint volt jobbágy özvegyénél 40 frtot tenne ki ; minthogy azonban a felperes végiratában nem vonta kétségbe a viszonválasziratban felhozott azt az alperesi állítást, hogy a felperesnek akkor, a midőn Agocs Jánoshoz nőül ment, már négy gyermeke volt, ez pedig arra enged következtetni, hogy Agocs János a felperesnek második férje volt; minthogy az özvegy második férje örököseitől a törvény által megállapított hitbérösszegnek csak a felét igényelheti (H. K. I. R. 96. cz.), annálfogva a felperesnek e czimen a 40 frt törvényes hitbérnek a fele, vagyis 20 frt ítéltetett meg. A hitbér a férj halálával válván esedékessé és a férj vagyonából lévén kifizetendő, a kamatot az örökhagyó elhalálozásától kellett megítélni és kielégítési alapul a hagyatékot kijelelni. A közszerzemény kérdésében a másodbiróság ítélete azért hagyatott helyben, mert közszerzeménynek csak az a vagyon tekintendő, a mely a házasság megkötése idejében volt értéket meghaladja ; a miből következik, hogy az adósságok a hagyatéki vagyonból mindenek előtt levonandók. A perhez csatolt hagyatéki iratokból pedig kitűnik az, hogy a birólag érvényesített adósságok összege nemcsak a közszerzeménynek állított vagyonértéket, hanem a hátramaradt összes ingók értékét is meghaladja ; és mert a felperes nem igazolta, hogy ezek az adósságok a házasság megkötését megelőző időből származnának, sőt az a körülmény, hogy öreg Agocs György épen az /. alatti árverési jegyzőkönyv 137. tétele alatt elárverezett és közszerzeménynek állított buza 144 frt 40 krnyi árára érvényesítette bíróilag igényét, hogy ugyanannak a 72 frt tartásdíj iránti igénye is az utolsó időből látszik eredni, hogy az I. a. árverési jegyzőkönyv kiadási tételei között több oly kiadás fordul elő, a mely az utolsó évi termés terhére