Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

25° 1877- éyi XX. tcz. 254. §. 4. pontja értelmében volt az örökö­söknek átadandó. Felperesnek azon kereseti állítása, hogy kk. Agocs Mária alperes tőle származnék, a hagyatéki iratokkal kétségtelenül meg­czáfolva lévén, tekintve, hogy a fenforgó esetben felperes, mint özvegy, az elhalt férj korábbi házasságából született gyermekek­kel — alperesekkel — áll szemben, ezen esetben pedig hazai tör­vényeink szerint nem az összes hagyaték özvegyi jogon való haszonélvezetét, hanem özvegyi tartás fejében csak egy gyermek­részt követelhet a hagyatékból haszonélvezetül ; minélfogva fel­perest az özvegyi jogon követelt haszonélvezet megitélése iránti keresetével elutasítani és az alperesnek átadott ingatlanból résznek haszonélvezetét részére biztosítani kellett. Az ingóságok vételárának V3 részére az özvegyi tartás fel­peres részére azért nem terjesztetett ki, mert ezen hagyatéki tömeg tényleg már nincs meg, mivel az a hagyatéki iratok és különösen Tolnavármegye árvaszékének 19709. sz. végzése szerint az örökhagyó adóssága miatt a kiskorúak ellen folytatott per és végrehajtási eljárás során a hitelezők részére kiutalványoztatott. Ellenben miután mindaddig, mig az özvegyi tartás megálla­pítva és biztosítva nincsen, az özvegyet az egész hagyaték ha­szonélvezete illeti, ennélfogva az ingatlan elvont haszna czimén keresetbe vett összeg megfizetésére alpereseket annál is inkább kötelezni kellett, mert ezen követelés ellen kifogást egyáltalán nem tettek s mivel az összeg mennyisége a hagyatéki iratok által is igazolva van. Felperes a keresethez H. a. csatolt jegyzékben felsorolt ingó­ságokra vonatkozó kereseti kérelmével azért volt elutasítandó, mert ezen ingóságokat olyan egyének által állítja elidegenített­nek, a kik a perben nem is állanak, alperesek erre vonatkozó tagadásával szemben a kihallgatott tanuk vallomása elfogadható bizonyíték nyújtása esetén nem szolgálhatott volna a kérelem értelmében való intézkedhetés alapjául, mert az erre vonatkozó határozat végrehajtható nem lett volna. A 80 frt állítólagos hitbér iránti keresetével pedig azért volt elutasítandó, mert ezen a K. a. «Házassági szerződés»-nek czim­zett okiratban foglalt jogügylet halálesetre szóló ajándékozást ké*

Next

/
Thumbnails
Contents