Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

219 magánlak megsértése bűntettének vádja alól felmentendő volt, nemcsak azért, hogy a kir. ügyész vádját elejtette, hanem mert I. r. vádlottnak birói figyelembe nem vehető terhelő vallomásán kivül ellene a vádbeli cselekmény elkövetését illetőleg semminemű bizonyíték fel nem merült. A pozsonyi kir. itélő tábla: Paskusz Mária vádlottra vonatkozólag az elsőbiróság ítéletét nem érinti, L és II. r. vádlottakat illetőleg azonban az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és ezt a két vádlottat a Btk. 330., 92. és 20. §-ai alapján a magánlak megsértés vétségében mondja ki bűnösöknek, I. rendű vádlottat 8 napi elzárásra, II. r. vádlottat 8 napi fogházra ítéli. Indokok: Az elsőbiróság ítéletében az ügy adatainak megfelelően előadott tényállás szerint vádlottak cselekménye a Btk. 330. §-ában körülirt magánlaksértés bűntettének összes ismérveit magában foglalja, figyelemmel azonban az e két vádlott mellett az elsőbiróság ítéletében elősorolt nyomatékos enyhítő körülményekre, a vádlottak javára a Btk. 92. §-a alkalmaztatott és ebből folyóan a Btk. 20. §-ának megfelelően a vádbeli cselekmény vétségnek volt minősítendő. Jóllehet e szerint a vádlottak a magánlak megsértésében nyilváníttattak bűnösöknek, mindazonáltal ez a vétség nem azonos a Btk. 332. §-ában körülirt vétséggel és ép ezért nem alkalmazhatók a jelen esetben a Btk. 332. §-ában meghatározott büntetési tételek és nem érvényesíthető a magánvád sem, mely kizárólag csak a Btk. 332. §-ában körülirt vétséghez van kötve ; mert a vádlottakkal szemben a büntetés meghatározásának gyöke a Btk. 330. §-on nyugszik, mely szerint büntetésként börtön, a Btk. 92. §-ának alkalmazása esetén pedig fogház szabandó, ettől eltérő büntetéssel tehát a vádlottak már a Btk. 1. §-a alapján sem sújthatok és mert a jelen esetben az eredetileg büntettet képező és hivatalból üldözendő cselekmény csakis a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett a Btk. 20. §-a alapján vált vétséggé, mely a Btk. 332. §-ában van körülírva és csakis magánvád folytán üldözhető. Sági József a csatolt anyakönyvi kivonat tanúsága szerint a vádbeli cselekmény elkövetésekor életének 16. évét még be nem töltvén, reá vonatkozólag a Btk. 85. §-a volt alkalmazható.