Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

208 vb. Mandel Márton csődtömege alperes ellen 793 frt 50 kr. tőke és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: A felperestől bejelentett követelés alperes csődtömege ellen valódinak megítéltetik, osztályozás iránti intézkedés mellőztetik. Indokok: Annak előre bocsátásával, hogy a felperestől erede­tiben csak válasziratilag bemutatott okmányokra visszválaszirati­lag tett alperesi kifogások elkésetteknek nem tekintethetnek és igy az elleniratban beismerteknek nem vehetők, felperes kere­setének helyt adni és követelését valódinak elismerni kellett azért, mert alperes a kereset alapjául szolgáló okmányok valódi­sága és érvényben fenállása ellen mi bizonyítékot sem tudott felhozni. Felperes ugyanis keresetét azon okon adta be, mivel alperes jóllehet az A. a. szerint 5000 métermázsa tengerit 5 frt 14V2 krért május—júniusi szállításra eladott felperesnek és jól­lehet a B. a. szerint sürgönyében; az ideig sem szállított termény­üzlet lebonyolítását maga megrendelte, a C. alatti szerint elő­állott tartozását meg nem fizette, a csődtömege ellen bejelentett ez iránybani követelésével pedig a csődbíróság az okmányok ellen emelt kifogások alapján felperest perre utasította. Alperes elleniratában védelmét két irányban terjesztette elő ; ugyanis első sorban az eredetiek fel nem mutatása miatt, s másod­sorban arra, hogy ezen kötés, még ha a másolatban beügyelt okmányok valódiságához szó sem férne, mint tisztán szerencse­játék, mely semmi reális alappal nem bír, hazai törvényes gya­korlatunknál fogva birói oltalomra nem számithat. Hogy alperes az A. illetve E. a. kötést, melyben az 5000 métermázsa tengeri eladására felperessel szerződött, nem sajátke-' züleg irta volna alá, miután az e tekintetben felperestől neki kí­nált főesküt következő perbeszédeiben hallgatással mellőzte, alpe­res által meg nem czáfoltatván, e körülmény minden kétségen kivül bizonyítottnak veendő. Valamint alperesnek a B. illetve F. a. táviratában foglalt ama rendelkezése is, mely szerint felperest az általa nem szállí­tott tengeri-ügylet lebonyolítására ő maga utasította. Az ezen rendelkezés folytán történt tengerivételnél métermázsánként 5 frt 29 krért alperesre nézve előállott fizetési kötelezettség, miről fel­peres alperest a C. alattiban értesítette, nemcsak az A. alatti

Next

/
Thumbnails
Contents