Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

i3i is, mielőtt Magyarországon czégét bejegyeztette, fenállott s mert arra való tekintet nélkül, hogy a felperesi társaság részvénytár­saság-e vagy szövetkezet, alperes kötelessége nem változott, terhe­sebbé nem lett : tehát ki lehet mondani, hogy miután a társa­ságnak jogi természete nem csupán a czégjegyzésből, de az alap­szabályokból és alapitó okmányokból is megtudható s miután fel­peresi társaság ugyanezen czim alatt czégjegyeztetett, jelenleg is fenáll és működik, alperes irányában fenálló kötelezettségei hatály­ban maradtak ; és a czégjegyzék kiigazítása nem magának a biz­tosító társaságnak, de csakis jogi természetének kiigazítására vo­natkozik s a társaság jogi természete és szervezetére való tekintet nélkül is kötelezettségét és eme ügylettel járó koczkázatot eddig is teljes mértékben viselte és viseli s a társaság jogi szerveze­tének és természetének tévesen lett czégjegyzése egyedül nem ele­gendő ok arra, hogy a biztosító fél olyannak tekintessék, mint a ki megtévesztetett s a kötött jogügylet érvénytelen lenne, és pedig annyival inkább, mert alperes ki nem mutatta, hogy az ügyletet kötő biztosító társaság kötelezettségének meg nem felelhet. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az elsőfokú bíróság ítéletét indokainál fogva és az alapon is helybenhagyni kellett, mert alperes elleniratában hatá­rozottan beismerte, hogy a keresethez csatolt könyvkivonat sze­rint, felperes biztosító társaságnál 100,000 frt erejéig életbiztosító ajánlatot tett. Ezzel a beismeréssel szemben az a tagadás, hogy alperes a válaszhoz csatolt C. a. ajánlatot ki nem állította, figye­lembe nem vehető, mert döntő körülményt nem az képez, vajon a C. a. ajánlatot alperes töltötte-e ki ? hanem az, hogy azt alperes aláirta- e vagv nem : s miután alperes az ajánlaton levő aláírásá­nak valódiságát határozottan meg nem tagadta, eme tagadás hiányában az az állítása, hogy ő az aláírásának megtételére nem emlékezik, tagadásnak nem tekinthető, még pedig annyival kevésbbé, mert a meghatalmazáson olvasható aláírása a C. alattin szemlélhető alperesi névaláirással minden kétséget kizárólag azo­nos jellegű, ugyanazért az elsőbiróság, az aláírás valóságára fel­peresnek visszakínált főesküt helyesen mellőzte. A kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik az 9*

Next

/
Thumbnails
Contents