Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

132 abban felhozott és illetve az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott indokok alapján és azért, mert alperesnek azon elleniratbeli nyilatkozata után, hogy emlékezete szerint nem állított ki Írásbeli nyilatkozatot, addig tehát, míg az eredetiben be nem mutattatik, kénytelen tagadni, hogy írásbeli nyilatkozatot tett volna, kötelessége lett volna alperesnek viszonválaszában, midőn felperes az ajánlati okiratot válasziratában eredetiben bemutatta, az aláírás valódisága tekintetében határozottan nyilatkozni, az a kijelentés azonban, melyet alperes a viszonválaszban tett, hogy t. i. a C. alattit ki nem állította, az aláírás megtagadásának nem tekinthető, e nélkül pedig egyedül abból a körülményből, hogy alperes az aláírás tagadásának esetére az aláírás valódiságára kinált főesküt felperesnek visszakínálta, szükségkép és okszerűen nem következik, hogy alperes a C. alattin látható aláírás valódiságát csak^ ugyan megtagadta; mert továbbá az a kifogás, hogy az ügylet létre se jött, mert azt felperes el nem fogadta, meg van czáfolva, nemcsak a biztosító által kiállított kötvény bemutatása, hanem az által is, hogy az ajánlat a biztosító könyveibe bevezettetett, mert ez a keresk. törv. 468. §-a szerint megtörténtnek tekintetik, ha a biztosító az ajánlatot annak vételétől számítandó 48 óra alatt vissza nem utasította, a mi hogy megtörtént volna, alperes nem állítja ; mert alperes nem vonja és a törvény rendelkezései melleit nem vonhatja kétségbe, hogy felperesnek a czégjegyzékbe történt bevezetése az alapító okmányok bemutatása mellett és ezeknek az okmányoknak alapján eszközöltetett és miután ezen, a jelen per során is bemutatott alapító okiratok szerint felperes már akkor is, mikor czégét bejegyeztette, tényleg nem részvénytársaság volt, tehát már akkor ugyanazon szövetkezeti jelleggel bírt, a melylyel a téves czégjegyzés kiigazítása után bir, miután továbbá alperes akkor, mikor felperessel a szerződést megkötötte, a mindenki által megtekinthető czégjegyzési okiratokból a felperesi társaság szervezetéi ől, vagyoni állásáról és a szerződő feleknek nyújtható biztosítékokról meggyőződést szerezhetett, alperes nem hivatkozhatik arra, hogy a felperesi társaság jogi természete iránt tévedésben volt akkor, a mikor a szerződést megkötötte és nem hivatkozhatik arra sem, hogy felperes az által, hogy magát részvénytársaságnak jegyeztette be, őt szándékosan megtévesztette, mert fel-