Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

"5 hamisítvány a jelzett módon az ő birtokából került ki, tagadja azonban azt, hogy azokat ő készítette, avagy csak azok hamis voltáról tudomással birt légyen. Védekezésül pedig azt hozza fel, hogy az általa Bauernél befizetett, illetve befizetni megkisérlett 6 drb 50 frtost 1893. évi május 25-én vagy 26-án egy előtte teljesen ismeretlen és hozzá hintón érkezett pipagyárostól váltotta be, kinek eltávozása után pár napra a kályha vascsövén elhelyezetten még 4 drb és a pamlag mögött pedig néhány nappal később megint 5 drb 50 frtost lelt, a mi pedig a Patai Ignácznak átadott 50 frtost illeti, azt a május havi losonczi vásárban egy előtte teljesen ismeretlen tót embertől váltotta be. A kir. törvényszék kizártnak tekintette azon lehetőséget, hogy vádlott a Bauer Miksának, illetve Patai Ignácznak átadott és vádlott birtokában lefoglalt ötvenes államjegyek hamis voltát nem ismerte volna. Vádlott oly üzlet kezelője, melynek rendes forgalmában is nagyobb pénzjegyek előfordulnak, a hol tehát az üzlet vezetőjének alkalma van a valódit a hamissal összehasonlítani és a kettőt egymástól megkülönböztetni. Egyúttal saját érdeke a legnagyobb óvatosságra inti e tekintetben. Azonkívül vádlott magatartása a feljelentés megtételét közvetlenül megelőző és követő időben, azon körülmény, hogy a hamis ötveneseket több helyen öltözetében elrejtve tartotta és azok birtokáról az első kihallgatást foganatosító hatóság előtt említést nem tett, vádlott jóhiszeműségével ezen irányban nem egyeztethetők össze. Másfelől azonban a bíróság nem vette bizonyítottnak, hogy vádlott a hamisítványokat a «tettes» vagy «részes»- tol szerezte meg. Ezen irányban a vádhatóság bizonyítékokat fel sem ajánlott és igy tehát álláspontja a Btk. 206. §-ának alkalmazására vonatkozólag merő feltevésnél nem több. Miután pedig a vádlott lakásán foganatosított házmotozás a Btk. 203. §-ában meghatározott bűntett fenforgására vádlott ellen adatokat nem szolgáltatott, őt csak a Btk. 207. §-ának 2. pontja alapján lehetett elitélni. A Bauer Miksával szemben a 6 drb hamisítvány átadása által elkövetett cselekményben a bíróság csak azért látott kísérletet, mert Bauer Miksa a hamisítványokat rögtön felismervén, azok átvételét megtagadta. Ezen esetben tehát a forgalomba hozatal nem sikerült. 8*