Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

u6 A mi a vád tárgyává tett harmadik esetet, vagyis a bűnjelként kezelt 17 drb ötvenes hamisitványt illeti, az eljárás adataiból jogszerűen beigazolható nem volt, hogy a kiterjedt forgalmú üzletet vezető Bauer Miksánál ezt is vádlott fizette volna be és általa s nem más által hozatott volna forgalomba, mindaddig, miglen a Gschwindt-féle budapesti szeszgyár révén az állampénztárba került. A büntetés mérvének megállapításánál mig egyrészről súlyosító körülményül mérlegelte a kir. törvényszék a nagy veszélyt, melynek vádlott hamis pénz terjesztésével a közforgalmat kitette, másrészről a vádlott rovatlan előélete, nagyobb számú családja, továbbá a vádlott által tényleg okozott kár csekélyebb mérve oly nyomatékos enyhitő körülményekül jelentkeznek, melyeknél fogva indokoltnak vétetett a Btk. 91. §-a alkalmazása. (1893. évi október 24. 49232. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. törvényszék Ítéletét részben megváltoztatja, vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 207. §. 1. bekezdésében meghatározott hamis pénz csalárd használatának egy rendbeli bűntettében és ezért őt a Btk. 208. §-a 2. pontja alapján s a 91. §. helyett a 90. §. alkalmazásával két évi és hat hónapi börtönre itéli. Indokok: A kir. törvényszék a Bauer Miksánál történt fizetésből kifolyólag helytelenül állapított meg csak kísérletet vádlott terhére, mert vádlott a hamis ötvenesekkel Bauer Miksánál tényleg fizetést teljesített s a hamisítványokat olykép adta át hitelezőjének, hogy ez azok fölött szabadon rendelkezhetett ; ez pedig a forgalomba hozatalnak fogalmát kimeríti s a tényleg megtörtént forgalomba hozatalt nem szünteti meg az, hogy Bauer Miksa a hamisítványokat az átvétel után azonnal felismerte és az esetet feljelentette. A kir. törvényszék helytelenül állapított meg bűnhalmazatot, holott ellenkezőleg, miután bizonyos, hogy vádlott valamennyi nála talált hamisítványoknak birtokában volt, már akkor, midőn öt nappal elébb Patai Ignácznak egy hasonló hamisitványnyal fizetett és így szándéka már akkor a birtokában levő valamennyi hamisítványnak forgalomba hozatalára irányult, következőleg a szándék egysége, a megsértett törvény azonossága és miután a pénzhamisításnál a közvetlen sértett az állam, sér-