Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

XI II. Tengeri biztositás. — A franczia kereskedelmi törvény mint hazai jogforrás.. ._- -— --- -— — — --- --- --ji. Biztosítási szerződés az által, hogy a biztositott a második évi díjrészletet a lejáratkor le nem fizette, a törvény erejénél fogva hatályát vesztette és ennek következtében az emiitett díjrészlet fizetésére az illető dijkötelezvényben vállalt kötelezettség többé érvénynyel nem bír, mert a törvénynél fogva hatályát vesztett biztosítási szerződés alapján alperes többé dijak fizetésére nem kötelezhető s mert az ezzel ellenkező szerződési kikötés, mint a törvénynyel ellenkező, a fentebbiek szerint hatálytalan-- — — — — — — — 34. A részvényest részvényének névértéke erejéig a törvénynél fogva feltétlen fizetési kötelezettség terheli. — Habár a társaság az alaptőke felett egyébként rendelkezhetik, azt a részvényeseknek sem egészben, sem részben a társaság fenállása alatt vissza nem fizetheti, a társaság hitelezőinek beleegyezése és a bíróság engedélye nélkül lejebb nem szállíthatja, tehát ezekből folyólag a részvényeiekei a részvények névértékének befizetése alól fel sem mentheti. — A részvényesnek a részvénye névértéke erejéig még fenálló tartozása, a részvényesnek a társaság irányában fenálló, nem hasonló jogi természetű követelése beszámításával egyáltalában nem törleszthető, ily beszámítás egyáltalában csődön kívül sem levén érvényesíthető, annak a csődben nincs helye 1.1 a. „_ 35. Kereskedőtől vásárolt áruk vételára után a vevő csak külön kikötés esetén tartozik kamatot fizetni — ... _.. —. --47. A keresk. törv. 173. §-ának azon intézkedése, hogy a névre szóló, üres hátirat mellett átruházott részvény birtokosa a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvénykönyvbe bevezettetett, csak annyiban bír befolyással a részvénybirtokos jogaira, a mennyiben tőle azon jogok gyakorlását megvonja, melyeket a törvény vagy a törvénynyel nem ellenkező társasági alapszabály az igazolt részvényesnek a társasággal szemben biztosit és fentart (igy a közgyűlésen szavazattal nem bír) ; de nem vonja maga után azt, hogy az ujabb kibocsátású szelvények kiadása az igy legitimált részvénybirtokosnak megtagadható volna. — A keresk. törvény nem irja elő, hogy a névre szóló részvényeknek üres hátirat melleti átruházása mily módon és a részvény mely lapjára vezettessék és igy az első lapra odalt vezetett aláírás érvényes átruházásnak tekintendő ___ — ___ ... ... ... ... ... 48. A keresk. törv. 505. §. 3. pontja nem vonatkozik az első díjrészletre, minthogy a biztosító az ajánlat elfogadása esetében azonnal és feltétlenül viseli a koczkázatot, a mely koczkázattal szemben az első díjrészletet a biztositott feltétlenül megfizetni köteles. — Téves czégjegyzés esetén a szerződő fél nem hivatkozhatik a megtévesztésre, mert ő a szerződés megkötésekor a czégjegyzési okiratokat megtekinthette és igy módjában állott a vele szerződő tár-