Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

83 annál fogva meg nem türi ; mert a bizonyítás egyedül a végtárgyaláson érvényesíthető, a végtárgyalás pedig jogerős vád alá helyezési vagy közvetlen végtárgyalásra idézési végzés alapján tartható meg. * De szükségbeli vagy czélszerüségi okok sem tetszik kívánatossá a hitelesítési tárgyalás tartásának a büntető eljárási gyakorlatba való felvételét, különösen azért, mert a tanúvallomások értéke a tanuknak megesketése esetében is az Ítéletben mérlegelendő, az Ítéletnek pedig a végtárgyalás szolgál alapul, mig hitelesítési tárgyalás esetében a tanuk megesketése vagy meg nem esketése miatt rendszerint bejelentett jogorvoslatok csak bonyodalmakra adnak okot és akadályozzák annak a perjogi szabálynak érvényre juttatását, hogy a közbeszóló határozatok ellenében bejelentett jogorvoslatoknak halasztó hatályuk nincsen és hogy azok csupán a véghatározat ellen alkalmazott jogorvoslatok megbirálása alkalmával vehetők figyelembe. Minthogy ezek szerint a kir. törvényszéknek ama végzése, a melylyel a hitelesítési tárgyalás tartását megrendelte, továbbá a kir. törvényszéknek az ezt a végzést követő egész eljárása a fenálló büntetőeljárási gyakorlattal ellenkezik s az eljárás lényeges alakiságát sérti ; minthogy ilyen eljárásnak a gyakorlatba felvételét és a gyakorlatban való meghonositását a szükség vagy czélszerüség sem követeli, sőt ennek hátrányos volta a fentebb kifejtettek szerint nyilvánvaló ; minthogy továbbá az eljárás folyamában fölmerülő alaki szabálytalanságok mindenkor hivatalból észlelendők : ezeknél fogva a kir. törvényszéknek a hitelesítési tárgyalás megtartását megrendelő végzését az ezt követő egész eljárásával együtt hivatalból megsemmisíteni kellett. (1894. évi deczember LL. 4528. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintettel arra, hogy a tanuk eskü alatti icihallgatása fenálló bünfenyitő gyakorlatunk és rend szerint a bizonyítási eljárásra a végtárgyaláson érdemileg itélő és a bizonyítás súlyát ez irányban is kellőleg mérlegelő biró hatásköréhez tartozik, az úgynevezett hitelesítési eljárás tehát egyáltalában nem foghat helyt, egyes tanúnak a vizsgálat folyama alatt eskü alatt való kihallgatása pedig csak kivételesen és csakis akkor foghat helyet, ha az alapos okból, a bizonyítás czéljából elodázhat6*