Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

A KIR. CURIA ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAINAK 20. A külföldi törvényt nemcsak akkor kell alkalmazni, a mikor a hazai jog azt kifejezetten előírja, hanem minden oly esetben is, midőn oly jogviszonyok birálandók el, melyek külföldön keletkeztek vagy ott válnak hatályossá. Ha tehát valamely szerződés külföldön köttetett és ott volt teljesítendő, az elévülés a külföldi törvény alapján bírálandó el ... ... ... — ... __. ... ... ... ... ... 61 7. Az örökös az elbirtoklás szempontjából az örökhagyóval egy személynek tekintendő, a ki ellen tovább foly a jogelődje ellenében megkezdett elbirtoklás és az elbirtoklást félbe nem szakítja azon tény, hogy az örökös a kérdéses ingatlan tulajdonjogát hagyatékátadás utján a maga javára bekebeleztette. — Az elbirtoklás 32 évet meghaladó idővel támogattatván, ahhoz jogszerű czim kimutatására szükség nincsen --- ... ... --- ... ... --. — 18 28. A hazai törvények értelmében a vámszedési jog a földesúri jogok közé tartozik, azt tehát az egyesek saját jogon nem gyakorolhatják. — Az 1885. évi XXIII. tcz. életbe lépte előtt szerzett jogok ennek a törvénynek rendelkezései által nem érintetnek. ... ... 81 60. Az 1888. évi XIX. tcz. 1. §-ának azon intézkedése, hogy a halászat joga a földtulajdon elválaszthatlan tartozékát képezi és a meder tulajdonosát illeti, csak általános szabály, melynek ellenében a 3. §-ban az a kivétel van megállapítva, hogy a kiket a halászat joga eddig illetett, azoknak joga bejelentéssel fentartható és csak abban az esetben enyészik el, ha a bejelentés elmulasztatott. — Az 1885. évi XXIII. tcz. 4. §-a, mely szerint a parti birtokos tulajdonát a part és a meder is képezi, korlátozva van ugyanezen törvény 22. §-ának azon rendelkezésével, hogy a halászatra nézve a Magánjog. ÁLTALÁNOS RÍSZ. DOLOGI JOG.