Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

24 Ennek előrebocsátásával, tekintve, hogy a kézsértés akkor keletkezett, mikor sértett a szurkálásra használt kést vádlottól elvenni megkisérlette, a kézsérülés keletkezése tehát vádlott szándékának megállapításánál nem jelentős ténykörülmény ; azonban tekintve, hogy sértettnek azt az állítását, mely szerint vádlott a kést háromszor sértett hasába s kétszer pedig nyakba szúrta, a napló 5/b. szám alatt levő szakértői lelet határozottan támogatja, nevezetesen ez a lelet bizonyítja, hogy a két nyakszurás által és a hasszurások közül kettő által a test meg is sértetett, a harmadik hasszurás azonban csak a mellényen ennek alsó 2—5-ik gombjai között és az ingnek ott levő részén hatolt keresztül; de az a lelet azt is bizonyítja, hogy a hasra még egy negyedik szúrás is tétetett, mely a mellény jobb szárnyának alsó csúcsát és ugyanott az inget járta által ; tekintve, hogy a késnek ekként sokszor ismételt szúrásra használása, figyelemmel a használat módjával felismerésre juthatott czélra, t. i. hogy mindegyik szúrás vagy a hasat, vagy a nyakat érje és figyelemmel a használatban kifejtett erőszak mértékére, mely által egyik nyakszurás a gégét vagy a légcsőt is, illetve mely áítal egyik hasszurás a bélkacsot és a bélfalat is átjárta, a meglett életkorú s kifogástalan elmetehetségü vádlott ölési szándékának meggyőző bizonyítéka a cselekmény elkövetése után tett nyilatkozat bizonyító erejének mérlegelése nélkül is ; tekintve, hogy ezekhez képest a vádbeli cselekmény nem mondható ölési szándék nélkül elkövetettnek, azaz a Btk. csupán 301. §-ába ütközőnek, hanem a Btk. 279., 65. §§-ai szerint a szándékos emberölés kísérletének bűntettét képezi az, mely miatt büntetés Btk, 66., 289. §§-ai alapján, az elsőbirósági Ítéletben helyesen felhozott enyhítő körülményekkel szemben fenforgó azon súlyosító körülmény figyelembe vételével szabandó ki, hogy a hassértés a törvényszéki orvos véleménye szerint maradandó testi fogyatkozást és a terhesebb munkára örökös képtelenséget eredményezett. Ezeknél fogva mindkét alsóbirósági ítéletnek részben való megváltoztatásával, vádlott a Btk. 279., 65. §§-ai szerint szándékos emberölés kísérletének bűntettében mondatik ki bűnösnek és