Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)
2 ( §-ába ütköző s a 303. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kiniondatik s a Btk. 303. §-a alapján, a 91. §. alkalmazásával, az ítélet foganatba vétele napjától számítva egy évi börtönbüntetésre Ítéltetik. Indokok: Varga Sándor vádlott sértett D. Nagy József házában egy lakást birt, mely lakás azonban a házigazda D. Nagy József által is használtatott. 1893. év január hó 4-én, midőn D. Nagy József fiával a szánkón a háztól eltávozni akartak, D. Nagv József Varga Sándor vádlottról a subáját kölcsön kérte, mit vádlott megtagadott, ebből szóbeli czivódás keletkezett, a minek az vetett végett, hogy Varga Sándor a lakásába bement. Ezen lakásba vádlott után először sértett fia D. Nagy Antal, s ennek eltávozása után maga sértett D. Nagy József is bement s itt közte és vádlott között ismét összeszólalkozás történt, a mi azzal végződött, hogy Varga Sándor a bűnjelként lefoglalt bicskával sértett D. Nagy Józsefet 5 helyen megszurkálta s ez után lakásából kiszaladva, azt kiabálta: "megmártottam benne a bicskámat, most már nem bánom, ha börtönben rothadok is el», eltávozott. A beszerzett orvosi látlelet tanúsága szerint az öt rendbeli sérülés közül kettő a nyakon, kettő a hasfalon s egy a kézen ejtetett. A nyakon ejtett sérülések 20 napon belül gyógyultak, ellenben a hason, illetve a köldök és a szeméremdomb közti alsó harmadon ejtett szúrás nagy erővel történt, ugy hogy a hasfal átvágatott s a támadt nyiláson a bél is kidudorodott ; ezen utóbb emiitett sértés gyógytartama a 20 napot meghaladta s a törvényszéki orvos véleménye szerint a gyógyulás után is maradandó nyomokat hagyott hátra, a mennyiben ezen sérülés következtében sértett terhesebb munkára alkalmatlanná vált, s azon veszélynek van kitéve hogy esetleges nehezebb székelésnél is sérv keletkezhet, s ezen veszély csökkentése czéljából haskötőt kell állandóan hordania. A többi sértések nyolcz napon belül gyógyultak. Varga Sándor vádlott beismerte, hogy a sértéseket ő ejtette ; tagadja azonban, hogy szándéka a sértett életének kioltására irányult volna s azt adta elő, hogy kényszerhelyzetben követte el a vádbeli cselekményt ; midőn ugyanis a sértett által kölcsönkért subát nem adta oda s a lakásába távozott, oda először sértett Antal nevü fia, később pedig maga sértett jött be. A sértett őt