Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

IS továbbá, mert az a körülmény is, hogy a csődkérvény elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára több hitelezője zálogjogot nyert ; tekintve, hogy a hitelezőinek megkárosítására irányuló czélzat bizonyitható nem volt, ugyancsak a Btk. 416. §-ának 4. pontja alá volna csak vonható s igy a Btk. 387. §-ának tényálladékára alapul ez nem szolgálhat. (1894 jan. 31. 7373. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbirósági végzés megváltoztatásával vádlott a Btk. 387. §-a alapján csalás büntette miatt vád alá helyeztetik s az elsőbiróság az eljárás törvényszerű folytatására, különösen a 28. és 30. nszámok alatt csatolt végrehajtások összes iratainak, ugy a T. S -féle végrehajtás és ennek folytán a 30. n. sz. a. jegyzőkönyv szerint lefoglalt ingóságok Bécsbe történt átszállítása alapjául szolgált okiratoknak beszerzésére, valamin c a panaszos felebbezéseiben felhozott körülményeknek kiderítésére, a 25. n. sz. a. feloldó végzésben kijelölt kérdések tisztába hozatalára s mindezek után az eredménynek megfelelő határozat hozatalára utasittatik. Egyszersmind elrendeltetik, hogy a feljelentés, a N. 3. és 4., a NB. és 7. alatti ügyvédi meghatalmazások, a 28. és 30. sz. a. végrehajtási, valamint a 12., 16. és 31. a. vallomási jegyzőkönyvek és ez a határozat hivatalos másolatban a budapesti ügyvédi kamarával, mint — — ügyvéd fegyelmi hatóságával közöltessenek. Indokok: Budapesten kereskedelmi ügyletekkel iparszerü foglalkozása daczára vádlott magát mint kereskedő be nem jegyeztette ; könyveket nem vezetett, e mellett tetemes adósságot csinált, melyek miatt végrehajtásokkal megtámadtatván, egyik hitelezőjét előnyben részesítette : az ellene kért csődnyitást pedig azzal gátolta meg, hogy a csődtörvény 87. §-ában meghatározott esküt letette : ekként magát teljesen vagyontalan állapotba helyezve, a panaszost 1053 frt 03 krnyi követelése és járulékai ereiéig megkárosította. Minthogy eme tényekre nézve a vizsgálatban oly adatok vannak, melyek szerint vádlott mig a panaszost fizetési ígéretekkel hitegette, azalatt a másik hitelezője részére saját ügyvédje eszközölte ki és foganatosíttatta a végrehajtást ; az eskü letétele után Bécsben és Budapesten üzletet nyitott, Wertheim-szekrényt