Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

i6 rendelt meg s az előnyben részesített végrehajtató javára lefoglalt ingóságait pedig Bécsbe szállíttatta, a nélkül, hogy igazolta volna, hogy áruinak értékét és lefoglalt vagyonát hova fordította ; s minthogy ezen a Btk. 414. §. 1., 3. és 4. pontjaiba ütköző tények a vonatkozó adatokkal együttvéve a károsításra irányzott szándék megállapításához alapos gyanút keltenek : a Btk. 387. §-ában meghatározott bűntett miatt a vád alá helyezésnek jogos alapja van. 6. Ha a minősített lopás tettese a sértett fél szolgálatában áll, a részes is a minősített lopásban bűnös, habár ő reá nézve a cselekmény csak kihágást képezne, mert a Btk. 335. §-a 7. pontja szerinti minősítésnek nem a tettes személyes tulajdonsága, hanem a szolgálatadó és a szolgálatban álló személy közt fenforgó viszony képezi alapját. A 336. §. szerinti minősített lopást is inditványivá teszi a szolgálati viszony. (1894 nov. 2. 9225. sz. a.) A maros-vásárhelyi kir. törvényszék: Siklódi István a György László kárára Oltyán Sándor által elkövetett, a Btk. 336. §. 7. pontja szerint minősülő lopás bűntettében a Btk. 69. §. I. pontja szerinti bünrészesség miatt vád alá helyeztetik. Indokok: Oltyán Sándor előadása szerint ifj. György László károsnak szegődvényes cselédje lévén, 20 krt kért kölcsön Siklódi Istvántól, a ki arra vette rá őt, hogy gazdájától lopjon törökbuzát és ő átveszi s igy lesz pénze, nem kell kölcsön kérni és megfizetni. Erre ő hajolván, 1893 nov. 13-án este hozott ki egy véka törökbuzát és a várakozó Siklódinak a kerítésen átadta s a 20 krt meg is kapta. Ez a cselekmény Oltyán Sándorral szemben a Btk. 336. §. 7. pontja szerint minősített lopás bűntettét képezi, mely magáninditványra üldözendő és mert káros gazda az indítványát visszavonta Oltyán ellen, az eljárás megszüntetendő volt. Vádlott Siklódi István tagadja, hogy ő a kukoriczát átvette