Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

ben fentartott 1868. évi XXXI. tcz. 2. §-a szerint csak az írásbeli szerződésben kikötött 6n/0-nál magasabb kamat tekintendő. 14. (1894 D. 7.) Az írásbeli biztosítási ajánlat mellett az attól eltérő szóbeli megállapodás — az általános jogelvek szerint — még akkor sem vehető figyelembe, ha az ügynök ezen külön kikötés tekintetében megállapodásra lépni különben jogosítva volt is. 15(1894 D. 9.) A felek közt létrejött bérleti szerződés a kikötött időre mindegyiküket egyformán kötelezi, habár a bérleti jog telekkönyvileg nem kebeleztetett is be. Abból a körülményből tehát, hogy a telekkönyvi bekebelezés ki nem köttetett, nem lehet a felek azon szándékára következtetni, hogy a szerződést csak a bérbeadó tulajdonosi minőségének idejére kívánták volna a felek érvényesnek tekinteni A bérbeadó ezek szerint akkor, a mikor a bérleményt magában foglaló házat eladja, gondoskodni tartozik arról, hogy a vele szerződött bérlő a megszabott idő alatt jogaiban ne háborgattassék, mert ellenkező esetben azért a károsodásért, mely a bérlőt a bérbeadónak e tekintetben való mulasztása folytán a bérbeadó jogutódja által tett bérfelemelés következtében éri, felelni tartozik. 16. (1894 E. 16.) Azon kereset, mely alpereseket arra kívánja szorítani, hogy ingatlanokat zálogjogtól tehermentesítsenek, illetve ezen kötelezettség elmulasztása folytán a felpereseket megfelelő összeggel kártalanítsák, nem dologi jog érvénytelenítését, hanem tisztán személyes igény érvényesítését czélozza, s mint ilyen az 1893: XVIII. tcz. 1. §-a korlátai közt a sommás eljárásra, nem pedig a kir. törvényszékek mint birtokbiróságok előtti rendes eljárásra tartozik. 17(1894 D. 47.) A vivó-iskola nyitása czéljából kivett helyiségeknél a kibérlés czélja nem lévén olyan, mely épen csak a kibérelt helységekben érhető el, ennélfogva egyéb megállapodás hiányában a használat czéljának meghatározása által a bérlet tar-