Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)
2^6 Minthogy a feljelentés szerint a megvett házrész s annak vádlott által elhordotlnak panaszolt részei sértettnek még át nem adattak és igy sértett azoknak birtokában nem volt, ennélfogva a panaszolt cselekményben büntető megtorlás alá eső tevékenység annál kevésbé ismerhető fel, minthogy a szerződés érvényesítése polgári útra tartozik ; miért is vádlott, mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával a Btk. i. §-ára való tekintettel a vád és következményei alól felmentendő volt. 74Az ezüst egykoronások már forgalomba bocsáttatásuktól és nem csak az aranyérték teljes életbeléptetésétől fogva nem birnak értékpénz természetével, hanem váltópénznek tekintendők. Ennélfogva az egykoronás hamisítása a büntető-törvénykönyvnek nem 203. §-a, hanem 204. §-ának második kikezdése alapján minősítendő. (1895 jan. 24. 456. sz. aj) A budapesti kir. törvényszék: Pénzhamisítás bűntettének kísérletével vádolt Korbély György elleni bűnügyben következőképen itélt : K. György bűnösnek mondatik ki a Btkv. 203. §. i-ső pontja alá eső pénzhamisítás bűntettének kísérletében s ezért a Btk. 204., 212. és 66. §§-ai alapián a mai naptól számítandó öt havi fogházra és a szabadságvesztés- büntetés kitöltésétől számítandó három évi hivatalvesztésre és politikai jogi gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik. Indokok: P. János községi bírónak eskü alatti vallomásával, melyet a szintén hit alatt kihallgatott M. Miklós és M. János vallomásai is támogatnak, vádlott tagadása daczára is bizonyítva van, hogy vádlott P. János házánál két ezüst 10 krajczárosnak felolvasztásából előállított vegyületet a magával hozott mintába öntvén, ily módon a bűnjelül szolgáló ezüstkorona utánzatot készítette, melynek teljes elkészítésében csakis a községi bíró akadályozta meg, ki őt M. Miklós és M. János által letartóztatta. Ezen tényállás alapján vádlottat a Btk. 203. §-ának i-ső pontja alá eső pénzhamisítás bűntettének kísérletében bűnösnek