Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

257 kellett kimondani és tekintettel a hamisítás gyarló voltára és vádlott alacsony műveltségi fokára és büntetlen előéletére, mint enyhítő körülményekre, az Ítélet rendelkező részében meghatározott büntetéssel sújtani. A védelem által felhozatott, hogy vádlottnál hiányzott a forgalomba hozatal szándéka és hogy vádlott csak az ügyességét akarta a községi biró előtt mutatni, ámde ellenkezőleg, vádlott bizonyára arra számított, hogy ügyességét megmutatva, a községi birót a forgalomba helyezés eszméjének megnyeri. A minősítést illetőleg a védelem azon álláspontja, hogy az ezüst korona csak váltópénz, szintén nem volt elfogadható, mert a korona pénzegység lévén, váltópénznek nem tekinthető. Mint ilyen az ezüstkorona csak az aranyérték teljes életbeléptetésénél, azaz akkor fog szerepelni, midőn az érték egységét az aranykorona fogja képezni. Miután a valutatörvények értelmében akkor is csak huszkoronások fognak aranyban veretni, az ezüst korona ezen időben váltópénznek lesz tekintendő. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, K. György vádlottat a Btk. 204. §-ába ütköző váltópénz hamisításnak a Btk. 65. §-a szerinti kísérletének vétségében mondja ki bűnösnek, a mellékbüntetések alkalmazását mellőzve, egyebekben az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A Btk. 203. §-ának első pontjában foglalt «fémpénz» elnevezés alatt a pénzlábat megállapító érték (courant) pénzt értette a törvényhozó ; kitűnik ez abból, hogy a 204. §. második bekezdésében külön intézkedést tett az ezen minőségnek meg nem felelő váltópénz tekintetében. Ily pénzértéknek azon fémérczek tekintendők, a melyeket a törvény ilyenekül megjelöl. Az ez idő szerinti értékpénzt az 1892. évi XVII. tcz. határozza meg, a husz- és tízkoronás aranyérmeket és ideiglenesen az ausztriai értékű ezüst forintosokat ruházván fel e minőséggel, melynek ismérvét a 4. §. miniszteri indokolása szerint az képezi, hogy oly pénzt, a melylyel minden fizetés, tekintet nélkül az összeg magasságára teljesíthető, s a melyet mindenki korlátlan összegben tartozik fizetéskép elfogadni. E minőségnek nem felelnek meg az idézett törvény rí- §-a Döntvénytár, harmadik folyam. I. *7