Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

225 fentartásának feljegyzésével bocsátotta ki. A B. a. annak bizo­nyítékául, hogy a letett érték felperes tulajdona volna, egyálta­lán nem tekinthető ; ugyanis az a letéteményezés keltét követő­leg létesült és teljesen egyoldalú ügylet, melynek hatálya annál kevésbé lehet, mivel akként harmadik személyek jogaik érvénye­sítésében pusztán a velük szemben kötelezettségben álló fél tet­szésétől függőleg volnának megakadályozhatók. E részben jelen­tőség nélküli felperes azon érvelése, miszerint a vállalkozók Halpert Náthán tanú szerint a lefoglalt takarékpénztári könyv értéke után, mint különben is mint felperessel elszámolásban állók, 2°/0 kamatot fizettek, mert e körülmény megállapíthatja esetleg felperes követelési jogát a nevezett czég, illetve tagjai ellen, de a fentartás nélkül kibocsátott értékpapír tulajdonjogát meg nem állapithatja. A másodbiróság feloldó végzése folytán megtartott tárgyalás során felperesi részről felhozott ama körül­mény, hogy végrehajtást szenvedő és az Alberdam, Halpert és Löwinger czég különböző személyek, a jelen per keretében jelen­tőséggel nem bir, az ugyanis, hogy az óvadékot a czég tette le s hogy a végrehajtást szenvedett magánhitelezői által a keresk. törv. 95. §-a szerint lefoglalható nem volna, legfeljebb a foglalás szabályszerűségét érintheti s az 1881. évi LX. tcz. 34. §-a szerinti előterjesztés tárgyát képezhetné, ha már ily jogorvoslattal a végre­hajtást szenvedő ellen fenálló követelés fejében eszközölt foglalás meg nem döntetett az által, hogy a czég nyereségéből rájutó részbe a foglalás folytán a társasági vagyont érő veszteség beszá­mittatik, nyujtand a társaságnak megfelelő kárpótlást. A foglalás szabályszerűsége kérdésében egyébként az 1892. évi 10690. számú táblai határozat szerint immár jogerejü eldöntés történt. Ezen okból nem tulajdonított a bíróság fontosságot ama körülmény­nek, vajon az óvadék letétele czégjegyzékbe bevezetett kereske­delmi czég vagy magánszemélyek által történt-e. Azon körülmény, hogy a letéteményezésről szóló elismer­vény, illetve letéti jegy felperesre átruháztatott, illetőleg, hogy az felperes birtokában van, mint szintén egyoldalú jogügylet, azaz ugyanazon okból, mely fenébb a B. alattira nézve kifejtetett, minden jelentőség nélkülinek volt tekintendő. A fentiek folytán­mellőzendő volt ugy a letéti jegy átruházására vonatkozó adatnak Döntvénytár, harmadik folyam. I 15

Next

/
Thumbnails
Contents