Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

figyelembe vétele, azaz az F. alattival kapcsolatos iratok beszerzése, valamint mellőzendők voltak a kinált eskük, utóbbiak mint részben nem is a jelen per keretébe tartozók s nevezetesen alperes által a takarékpénztári könyv értékének készpénzben vagy értékpapírokban való átvételére vonatkozó eskü még azért is, mivel felperes saját előadása szerint is ily alakban a betéti könyv értékének beszolgáltatása nem történt. Mindezek alapján felperest keresetével elutasítani kellett. (1894. évi február hó 28. 24213. szám alatt.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, az 1894. évi május 27-én az alperes javára lefoglalt kérdéses takarékpénztári letétkönyvet a birói zár alól feloldja. Indokok: A per adataival és kiválóan a G a. czégjegyzéki kivonattal bizonyítva van az, hogy az Alberdam, Halpert és Lövvinger czég már 1888. évi május 26 án fenállott, továbbá, hogy a keresetlevélben körvonalozott takarékpénztári betéti könyvet a m. kir. államvasutak s illetve a volt északkeleti vasúttársaságnál óvadéki minőségben az «Alberdam, Halpert és Löwinger» czég és pedig 1888. évi február 16-án téteményezte le. Ezek a tények, valamint az óvadékként letéteményezett kérdéses takarékpénztári betéti könyv jogi természete kétséget kizáróan megállapítják a nevezett czégnek a letétemény felett a letétemény óvadéki minőségének figyelemmel tartása mellett való korlátlan rendelkezési jogát. Minthogy pedig a B. a. okirat szerint a nevezett czég a kérdéses takarékpénztári betéti könyv felett való rendelkezési jogát felperesre ruházta át, a nevezett czéget illetett jogok tehát áthárultak a felperesre is. A végrehajtási iratok szerint alperes a végrehajtást nem a többször nevezett «Alberdam, Halpert és Löwinger» czég, hanem kizáróan Alberdam Sámuel ellen vezette és eme végrehajtási eljárás folyamán foglaltatott le a nevezett czég részéről óvadékként elhelyezett kérdéses takarékpénztári betéti könyv. Kétségtelen tehát, hogy alperessel szemben az adósfél nem a nevezett czég, hanem csakis annak egyik beltagja. A keresk. törv. 95. §. és íoi. §. értelmében a közkereseti társaság egyes tagjainak magánhitelezői a társasági vagyonhoz tartozó dolgokat kielégítésül igénybe nem vehetik; az alperes végrehajtató sem bír tehát tör-