Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

207 sek beismerésével szemben nem érinti és különben is a felhívottak felperes társak lévén, tanukként is nem szerepelhetnek. Ugyancsak feleslegesnek tűnik fel és alperes közbirtokosság elismert tulajdonjogát nem érintheti a felperesek által javaslatba hozott helyszini szakértői szemle alkalmazása annálfogva is, mivel ezen helyszini szemle azon kérdés felderítésére irányulna, hogy felperesek mennyiben partbirtokosok ? ezen körülmény pedig az alperes közbirtokosság tulajdonául felperesek által is elismert és a közbirtokosság által a felhívott törvény 4., 5. §-ai szerint fentartott halászati jog tulajdonjogával szemben döntőnek a 3. §. rendelkezése szerint nem tekinthető. Felperesek az előadottakhoz képest nem bizonyítván, hogy a közbirtokosság tulajdonát képezett halászati jogot megszerezték és hogy igy a halászati jog a felhivott törvény 7. §-a értelmében a meder tartozékává vált volna, igazolatlan maradt keresetükkel elutasitani kellett. (1892 nov. 15. 3824. sz. a.) A kassai kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a keresetnek helyt ad, a Radona község határában lefolyó részekben a felperesek partbirtokai mentén a halászati jogot felperesek részére megkéli. Mert az 1888. évi XIX. tcz. 1. §-a szerint a halászat joga a földtulajdon elválaszthatlan tartozékát képezi és a meder tulajdonosát illeti, az 1885. évi XXIII. tcz. 4. §-a szerint pedig a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatlan alkatrésze, azt pedig alperes nem vonta kétségbe, hogy felperesek parti birtokosok. Ezen jogszabály alól a tényleges állapot és a jogfolytonosság méltatásánál fogva a felhivott törvény 3. §-a kivételt tesz azokra nézve, a kik oly vízterületen, a melynek medre tulajdonukat nem képezi, a törvény hatályba lépésekor a halászati jogot gyakorolták, ha ezen jogokat bejelentik és ennek folytán jogosultságukat kimutatják. Ezen törvényszakasz határozott rendelkezése szerint tehát a nem medertulajdonosok által támasztott halászati igény érvényesítésének első feltétele a tényleges gyakorlat, vagyis az, hogy az igénylő a halászati jognak a halászatról szóló törvény hatályba lépésekor tényleges gyakorlatában legyen, a miből következik, hogy oly halászati jogosultság, a mely régibb törvények alapján vagy más