Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

i85 előtt e tekintetben befolyással sem a dr. Laufenauer által kifejtett, a «nervus vagus»-ra alapított előadás, sem a dr: Feledi által felhozott «Schok-féle fulladási tünet*, mert mindkét rendbeli tünetek, ha egyáltalán elő is fordultak vádlottnál, bár dr. Bogdán Mihálynak a végtárgyalásnál is fentartott 38. naplószám alatti látlelete szerint vádlott fojtogatva nem lett, akkor és oly időben jelentkezhettek csak, midőn vádlott a revolvert zsebéből már kihúzta volt és pedig a még teljesen öntudatos állapotában megfogamzott oly szándékkal, hogy azt használva, Mészárostól szabaduljon, a minek logikai folyamánya az indokolás fentebbi részében már előadatott. Hivatkozott másodsorban a védelem a btk 77. §-ára, állítván, hogy vádlottnak nem számitható be a cselekmény, mert ő arra testi épségét közvetlenül veszélyeztető oly fenyegetés és ellenállhatlan erő által kényszeríttetett, mely másképen el nem volt hárítható. A kir. törvényszék azonban a Btk. 77. §-ában felsorolt mentőokok egyikét sem látja fenforogni. Jelen konkrét esetben nem konstatálható sem a közvetlenül veszélyeztető ellenállhatlan erő által, sem a fenyegetés által előidézett veszély oly mérve, a mely máskép el nem volt hárítható. Nem látja első sorban is megállapíthatónak a kir. törvényszék az ellenállhatlan erőt, oly erőt tehát, melyet az, a ki erre hivatkozik, az adott körülmények között nem győzhetett le, mert először megállapittatott az orvosok által, hogy Mészáros testi erő tekintetében nagy túlsúlyban vádlottal szemben nem lehetett, mit az a körülmény is igazol, hogy vádlott dulakodás közben jobb karjának teljes szabadságával rendelkezett akkor, midőn rev olverért a zsebébe nyúlt ; e karját tehát a támadás elhárítására is használhatta volna, s igazolt továbbá az is, hogy a halált okozó golyó-lövés Mészárost a jobb oldalon érve, mindkét tüdejét oldalt lyukasztotta keresztül, tehát vádlottnak a lövés pillanatában Mészároshoz oldalt és nem vele szemben kellett állnia, a dulakodás közben szabadabban is mozoghatott ; másodszor, mert megállapittatott minden kétséget kizárólag, hogy Mészáros István minden támadó vagy védelmi eszköz nélkül szállott szembe a fegyveres vádlottal ; harmadszor, mert tudhatta vádlott, hogy az