Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

100 ményezett okiratra rá vezeti, a mi pedig meg nem történt. Alperes ezen kifogása azonban birói figyelembe nem vehető;. mert eltekintve attól, hogy a már többször hivatolt 1875. évi. 37. tcz. 43. és 45. §§-ai értelmében alperes utazója, Klein Mórr mint kereskedelmi meghatalmazott mindazon jogcselekményekre, a melyek mint a kereskedelmi üzlet folytatásával együtt járók, azok létesítéséhez szükségesek, törvényes jogkörrel felruházottnak tekintendő ; az ez által alpereshez intézett 27. alatti sürgönyre küldött azon válasz: «Forderung 1000 Gulden nehmt áusserst fi. 250*f melynek sem szövegezését, sem valódiságát alperes nemcsak meg nem tagadja, de viszonválaszában szó szerint idézi, Klein Mórt a kérdéses követelésnek 250 írtért bárki részére való eladására feltétlenül felhatalmazta, következésképen a B. alattiban a kérdéses vételi ügyletre nézve alperes határozott akarata és beleegyezése nyilvánulván, abban ugy a vétel tárgyát, mint az általa kézhez vettnek beismert árut illetőleg érvényes szerződés köttetett: minélfogva az ez irányban kinált felesleges és szükségtelen főesküknek helyt adni nem lehetett. E kétségtelen tényekkel s meg nem czáfolt bizonyitékokkal szemben azon alperesi kifogásnak, hogy a kérdéses sürgöny válasza folytán, mint a melyben felperes neve nem említtetik, ezzel a vételi szerződés meg sem köttethetett volna, minden alapja elenyészett. Hasonlóan erőtelennek bizonyult alperesnek a felperes részéről lett tévedésbe ejtésére alapított kifogása is ; mert a vitatott adásvételi ügylet kereskedők között jővén létre, az szabad egyezkedés tárgyát képezte és így akár tudta felperes, hogy a B. aiatti megkötésekor a 250 frton megvett alperesi követelésre a csődtömegből 430 frt 09 kr. jutott, akár nem, miután e körülményről tudomást szerezni alperesnek épen ugy módjában állott, ezzel olyannemü roszhiszemüséget, mely alperest felmentené abbeli kötelezettsége alól, hogy a B. alatti szerint eladott követelésre vonatkozó eredeti okiratokat felperesnek kiadni tartozik, vagy épen olyan cselekményt, mely a Btk. szabványaiba ütköznék, felperes nem tanúsított, illetve el nem követett, minek folytán az ide irányuló főesküket mellőzni kellett, de a jelen ügynek a büntető bírósághoz hivatalból való áttételét sem lehetett elrendelni. A mi alperesnek az engedményezés és átruházás körüli alak-