Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

101 szerűségek hiányára fektetett kifogásait illeti, birói figyelembe ezek sem voltak vehetők, mert a követelések is mint ingó dolgok adásvétel tárgyát képezik s azon jogátruházás, melynek alapján a vevő a neki engedményezett követeléseket behajthatja, az adás­vételi szerződésben az eladó által az okiratok kiadására vonatko­zólag vállalt kötelezettség jogszerű következménye. Miután pedig alperes épen ezen kötelezettség teljesitését tagadta meg s ezért lett felperestől perbe vonva, öt a B. alatti alapján a kérdéses okiratoknak nemcsak egyszerű kiszolgáltatására, de azoknak szabályszerű engedményezés illetve átruházási hátirat­tal felperes javára leendő ellátására, továbbá ezen eladott okiratok alapján a vb. Klein Sámuel csődtömegéből felvett 430 frt 09 kr. tőkének és felperes részére leendő megfizetésére is kötelezni kellett. De kötelezendő volt alperes az okiratoknak ki nem szolgál­tatása esetében azon összegnek felperes részére leendő megfizeté­sére, a mely ezen okiratok névértékének megfelel; mert alperes a kérdéses okiratokat (váltók és számlakivonat) csak azon joggal adhatta el felperesnek, a milyen joggal azokat ő birta. A csőd­tömegbe bejelentett követelésnek valódi értéke nem az, a mennyi arra felosztásával jut, hanem annak névértéke, mert hiszen a csődhitelező követelési joga a csődbe jutott adós ellen a tömeg, illetve csődvagyon felosztásával nem szűnik meg, ő ki nem elé­gített követelését az adós ellen a csőd megszüntetése után is érvé­nyesítheti. A fentebb előadottakból önként következik, hogy a B. alatti érvénytelenítése iránt előterjesztett alperesi kérelemnek hely nem adható, miért is alperest viszonkeresetével elutasítani kellett A debreczeni kir. itélő tábla: az elsőfokú bíróság ítéletének a viszonkeresetre vonatkozó nem neheztelt része érintetlenül, felebbezéssel megtámadott az a része pedig, melylyel alperes az 1000 frt 78 kr. névértékű okiratoknak szabályszerű engedménye­zés, illetve átruházási nyilatkozattal ellátva 15 nap alatt leendő kiszolgáltatására minden esetben köteleztetett, valamint az a része, melylyel az iratoknak bűnvádi útra áttétele megtagadtatott, hely­benhagyatik, egyéb részeiben az első bíróság ítélete részben meg­változtattatik akként, hogy az okmányok ki nem szolgáltatása •esetén az első bírósági ítéletben kitett idő és jogkövetkezmények

Next

/
Thumbnails
Contents