Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

8g lag fenáll, mit sem követelhet, ha tehát követelni nincs joga közszerzeményt, akkor az általa e czimen elvitt ingóságok megtartásához sem bir jogczimmel s igy a felperes házától elszállított i—12. és 15. t. a. tárgyak kiadására ez alapon kötelezendő volt, mivel felek beismerése szerint a közöttük folyó válóper még jogerejü ítélettel befejezve nincs A 13., 14., 20., 21., 23—27 t. a. tárgyak szintén ugyanezen tekintet alá esnek, de minthogy azoknak elszállítását s birtokában létét alperes tagadja, más bizonyíték hiányában a felperes által felajánlott és alperes által elfogadott főesküt alperes részére megítélni s a marasztalást vagy elutasítást annak le vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. Ellenben a nő az ő külön vagyonának kiadását még házastársától is jogosítva van követelni. Azon körülmény ugyanis, hogy peres felek között a házassági viszony még törvényesen megszüntetve nincs, a házasfelek egyikét sem akadályozhatja abban, hogy tulajdona felett korlátlanul rendelkezzék s rendelkezése alá eshető tulajdonát bárkitől s igy házastársától is ne követelhesse. Alperes ugyan a 16. tétel alatti zongorát a saját pénzén vásárolta, a 17—19. és 22. t. a. tárgyakat pedig még a házasság megkötése előtt felperes által neki — alperesnek — ajándékozott tárgyaknak lenni állítja. Tekintve azonban, hogy a bizonyításra köteles felperes az emiitett ingók tulajdona tekintetében szintén nem tudott más bizonyítékot, mint a főesküt ajánlani alperes részére, az általa •elfogadott főesküt megítélni s a kereset ezen részének meg vagy meg nem ítélését a főeskü le vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. Az ingók egyenértékének esetleg megítélése mellőzendő volt, mivel felperes e részben bizonyítékot előállítani nem tudott és mivel az ingók egyenértéke az 1881 : LX. tcz. 214. illetve 217. §-ában meghatározott módon, szükség esetén a végrehajtási eljárás során is megállapítható. (1893 okt. 24. 24277. sz. a.) A szegedi kir. ítélő tábla: az elsőbiróság ítéletének az ingóságok természetben való kiadására vonatkozó része helybenhagyatik ; mindazon által a 16. tételre nézve itélt főeskünek akkép való szövegezésével, hogy alperes a zongorát a felperestől évenként kapott 2000 frtból megtakarított pénzért vette; ellenben ugyanazon ítélet abban a részében, a mely szerint az ingóknak pénzértékkel való helyettesítése a végrehajtási eljárásra fenhagya-