Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

83 Felperes ugyan tagadja, hogy a Béga folyam és belsősége (között még egy, az alperes által vitatott terület léteznék, és hogy -ez emberemlékezetet meghaladó idők óta alperes birtokában lenne és ezután partjavadalmakat szedett volna: mégis miután az 1885. évi XXIII. tcz. 5. §-a szerint a. törvény életbe lépte előtt szerzett magánjogi igények a törvény által nem érintettek és minthogy a vizek partja és medre a parti birtokosok tulajdonát •csak az esetben képezik, ha arra mások magánjogi igényeket nem szereztek, birói cognitio tárgyát egyedül az képezi, kinek tulajdona .a vitássá, vált part és kiegészítő része-e az felperes belsőségének vagy sem ? Az 1891. évi február 25-én felvett helyszini jegyzőkönyvvel •bizonyítva van, hogy felperes belsősége és a Béga-folyam között a vitássá vált helyen sem szabályozott part, sem a közlekedés, vagy vontatásra alkalmas ut nem létezik, hanem hogy ez a Béga utja által egyenetlenül elmosott terület. A nagybecskereki tagositási és legelő elkülönítési pernél elfekvő, 1792. évben készült hiteles földkönyv és térképről a bírósági szakértők által szerkesztett és XIV. pertári jegy alatt elfekvő kivonatos térrajzzal bizonyítva van, hogy felperes belsősége és a folyam között az alperes által vitatott terület létezett és hogy felperes belsősége eredetileg 382 öl területtel osztatott ki; minthogy pedig a katasteri hiteles térképről szerkesztett kivonat szerint felperes belsősége csak 362 Q öl területtel bir és minthogy ezen belsőség, ugy a Temesvári-utcza mint a szomszédok felül állandó fél határokkal bir, melyeken a felperesi terület nem változhatott és minthogy a hit alatt kihallgatott Kováts Károly, :Szlankamenácz Tosa, Popovits Jován és Sztojkovits György vallomásaival az is bizonyítást nyert, hogy a Béga-folyam árja a felperesi belsőség mentén nagyobb területeket elsodort, bebizonyitottnak kellett venni azt, hogy a vitássá vált partrészlet felperes belsőségének kiegészítő része és tartozéka. Az alperes városnak az elbirtoklásra alapított érvelését figyelembe venni azért nem lehetett, mert nem bizonyította, hogy a vitássá vált partnak 32 évet meghaladó idő óta birtokában lett volna. Az a körülmény, hogy az egész part mentén a vámszedést gyakorolta, a tényleges és kizárólagos birtoklást meg nem 6*