Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)
Magánjogi Döntvénytár. 61 76. Ha a jogügylet megkötésénél az egyik fél az ellenérdekű fél által is felismerhetően valamely feltevésből indult ki és ez a feltevés utóbb tévesnek bizonyul vagy annak éppen az ellenkezője következik be, az a fél, akinek akaratelhatározására az ügyletkötésnél a téves feltevésnek döntő befolyása volt, az ügyleti nyilatkozatát megtámadhatja ; ha pedig az ő kárával a másik félre az ügyletből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék, akkor a megtámadás jogával arra való tekintet nélkül élhet, hogy a téves feltevésnek az ő elhatározására gyakorolt hatását az ellenérdekű fél felismerhette-e vagy sem. (Kúria 1934. febr, 6. P. I. 1890/1933. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben . . .). Nem vitás a felek között, hogy a felperes akkor, amikor az alperessel a keresetlevélhez csatolt, egyességnek címzett megállapodást megkötötte és abban a K. Máriáról örökségképpen az alperesekre szállott, mintegy 100 magyar holdnyi ingatlanon őt megillető' haszonélvezeti jogról évi egy vagon vegyes gabona szolgáltatása, és az egész ingatlan után fizetendő adók és biztosítási díj fizetésének az alperes részéről való elvállalása fejében az alperes javára lemondott, már előrehaladott korban volt, és e miatt a keresőképessége is csökkent. Életkorának előrehaladásával a felperesnek a keresőképessége további csökkenésével is számolnia kellett. Ekként a felperes megélhetésének a biztosítására legfőképpen az a holtigtartó haszonélvezeti joga szolgált, amely őt az 1921. évi január hó 18. napján elhalt K. Mária végrendelete értelmében, a nevezett örökhagyó által az alperesnek hagyott ingatlanon megillette. Ezeknek a körülményeknek a figyelembevételével tehát nyilvánvaló, hogy a felperes akkor, amikor az ő megélhetését biztosító haszonélvezeti jogáról az alperes javára a fentebb említett szolgáltatások fejében lemondott, erre az elhatározására az a feltevés indította, hogy az az egy vagon vegyes gabona, amelyet az egyesség, valamint az id. N. Lajossal és feleségével megkötött haszonbérleti szerződés értelmében a haszonélvezeti jogáról való lemondás fejében minden tehertől mentesen meg kellett kapnia, a megélhetését azontúl is biztosítani, és az egyesség megkötésénél számításba vett szükségleteit fedezni fogja. Ahhoz sem férhet kétség, hogy az alperes, aki a rokoni kapcsolatnál fogva a felperes személyes körülményeit ismerhette, tudatában lehetett annak, hogy a felperes a megállapodás létesítésénél az említett feltevésből