Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár, 81 ugyanaz a törvényes képviselője, érdekellentét áll fenn. — II. Ezekhen az esetekben az elévülés szünetelése addig tart, ameddig az azt előidéző körülmény fennáll, hacsak a gyámhatóság a Gy. T. 30. §-ának a) pontja alapján korábban gondnokot nem rendel a kiskorút megillető követelésnek az érvényesítésére, mert ebben az esetben az elévülés szünetelése már a gondnok kirendelésével véget ér. (Kúria 1934. jan. 10. P. I. 3826/1932. sz.) = A MTK. jav. szerint az elévülés csak a kiskorú és törvényes képviselője közötti követelés tekintetében nyugszik (1292. § 4. pont) s ha az elévülési idő utolsó hat hónapjának bármely időpontjában a kiskorúnak nincs törvényes képviselője, nem fejeződik be hat hónapnál előbb, attól az időtől számítva, amikor a kiskorú törvényes képviselőt kapott (1294. §). Azt, hogy a törvényes képviselő akadályoztatása idején is szünetel az elévülés, nyilván csak olyan akadályokra kell értenünk, amelyeknek ideje alatt az elévülés a cselekvőképes hitelezővel szemben is nyugszik (1. MTK. jav. 1292. § 2. pont). 34. Egyedül a sorompó hiánya miatt a vasút felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a baleset közvetlen oka a sorompó hiánya volt. (Kúria 1933. dec. 7. P. VII. 3620/1932. sz.) = V. ö. a PHT. 173. sz. E. H.-ot, a Mjogi Dtár V 154., 209., XII. 100. alattiakat. 35. Az a körülmény, hogy a balesetet a maga elháríthatatlan cselekményével előidéző ^harmadik személy» (1874: XVIII. tc. 1. §) szintén veszélyes üzem körében működött, nem zárja ki a törvény szerinti mentesítő ok fennforgását. (Kúria 1934 jan i9 p VI 1572/1933. sz.) Indokok : A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az útátjárót elzáró sorompó a baleset megtörténtekor le volt eresztve és a rajta levő vörös lámpával ki is volt világítva. Ezzel a másodrendű alperes (a vasút) a pálya elzárására vonatkozó szabályoknak eleget tett, de egyúttal meg is tette mindazt, ami hasonló balesetek megakadályozása végett mind vasúti üzemi berendezéseinek mai állása mellett, mind pedig a közfelfogás szerint lehetséges és egyben elegendő. Ebből folyik, hogy a jelen esetben a másodrendű alperesre nézve elháríthatatlan cselekménynek kell tekinteni azt, hogy az elsőrendű alperes a leeresztett és kivilágított sorompónak — a közelben álló