Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

26 Magánjogi Döntvénytár. Alapos az a felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési bíróság a kétoldalú szerződések viszonos teljesítésére vonatkozó jogszabályt sértette akkor, amidőn a felperest az ügyállás további kiderítése nélkül a keresetben J. jel alatt felsorolt követelésének azzal a részével is elutasította, amelynek tárgya az 1927. évi október hó 5-én beszüntetett és 1892. év március hó 26-án jogfenntartással újból felvett munkák befejezésével felmerült többletdíjazás. Ugyanis a felperes munkájának az 1927. évi október hó 5-én történt félbeszakítását az alperes fizetési késedelme okozta. És bár az alperes a fentiek szerint az ebből kifolyólag a késedelmi kamatokon felül eredt károk megtérítésével nem tartozik is, az Általános Feltételek 25. §-ának 77. pontjában foglalt, már ismertetett kikötés sem változtat azon, hogy az alperes fizetési késedelme nem szűnt meg mindaddig, amíg az alperes a felperesnek járt esedékes részletek fizetését, illetve bírói letétbe helyezését megfelelő mértékben nem teljesítette. (. . . Mint a fejben II. alatt . . .) Ezek szerint, ha a peres felek közötti jogviszonyból az ellenkező nem folyik, ami a szerződésből és az annak kiegészítő részét tevő egyéb kikötésekből derítendő ki, és ha a felperes jogosan tagadta meg a munkájának a folytatását, akkor a felperes munkájának jogfenntartás melletti felvétele után az akkortól fogva teljesített újabb munkája fejében díjazásként már nem csupán annak szerződésileg kikötött eredeti árát, de azt az összeget is követelheti, amely az anyagoknak, vagy a munkának a felperes részéről jogos megszakítás ideje alatt bekövetkezett •drágulása okából indokoltan számítható. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság a peres feleket a közöttük létesült jogviszony természetének és a többletdíjazás jogosságának elbírálásához szükséges ténybeli adatok tekintetében meg nem hallgatta és ezekre vonatkozó tényállást meg nem állapított, minthogy továbbá a megszakítás utáni felperesi munkákidejét, mibenlétét ós értékét illetően részletes tényállást sem állapított meg, a fellebbezési bíróság ítéletét a kereset első részére vonatkozóan, valamint a költségekre vonatkozóan is a rendelkező részben foglaltakhoz képest a Pp. 543. §-a értelmében fel kellett oldani. = Ad lUlJÍTK. jav. 1130. § 3. bek. 29. Az elmegyógyintézet kártérítési felelősségét pusztán azon az alapon, hogy a hozzátartozói által beszállított személyt hatósági engedély nélkül vette fel, megállapítani