Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)
Magánjogi Döntvénytár. ±1 -nem lehet, ha az intézet a felvétel körül egyébként kellő gondossággal járt el. (Kúria 1934. jan. 10. P. VI. 1764/1933. sz.) Indokok: I. Az 1876 : XIV. tc. 71. §-a értelmében mindazok a gyógyítható és gyógyíthatatlan elmebetegek, akik a közbiztonságra veszélyesek, gyógyítás, illetve eltartás végett tébolydába helyezendó'k. Ellenben nem közveszélyes gyógyíthatatlan elmebetegek . . . vagyontalanságuk esetében — amennyiben az őket eltartani köteles rokonok vagyonnal bírnak — ezek terhére, különben pedig illetőségi községeik által tartandók el. Ez a rendelkezés csak a tébolydába, illetve zárt intézetbe helyezésnek kötelező esetét állapítja meg, de nem zárja ki a közbiztonságra nem veszélyes, de más okból okvetlen intézeti kezelésre szoruló elmebetegeknek akár az elmebeteg saját vagy családtagjai akaratából zárt gyógyintézetbe behelyezését és befogadását. Amint általában nincs kizárva más természetű betegségben szenvedőknek esetleg a beteg akarata, vagy akaratának nyilvánítására képtelen állapota ellenére a hozzátartozók részéről gyógyintézetbe helyezése. Az elmegyógyintézetbe felvétel mégis kellékekhez van kötve. Ugyanis : Az 1876 : XIV- tc. 72. §-a értelmében : Arra, hogy valaki gyógyítás és ápolás végett tébolydába felvétethessék, közhivatalban lévő orvostudornak és amennyiben kezelőorvosa már volt, önnek bizonyítványa, hogy az illető elmekórban szenved, szükséges. A jelen esetben a felperesnek az elsőrendű alperes gyógyintézetébe felvétele a felperes felesége és gyermeke kérelmére, de a felperes akarata ellenére, közhivatalban lévő orvostudoroknak és a bizonyítványban kezelő orvosnak megjelölt orvosnak bizonyítványa alapján történt. Az első két bizonyítványt a. gondnokság alá helyezés céljára, a harmadikat már a gyógyintézetbe szállítás végett állították ki. Az A) jelű szerint a felperes állapota átlépte az egyszerű elmebeli rendellenesség határát és fel nem dolgozott vallási képzetek és paranoidos színezetű miszticizmus hatása alatt áll és ennek folytán ügyeinek önálló vitelére nem képes. Gondnokság alá helyezése szükséges. Hogy ez a gyámsági törvény (28. §) a) pontja (elmebetegség), vagy b) pontja (elmegyengeség), esetleg c) pontja (tékozlás) alapján mutatkozik-e megfelelőbbnek, azt csak törvényszéki orvosi szemle és tanúvallomások orvosi értékelése döntheti el. A B) jelű szerint : a felperes psychopatiás sajátossága egy határozottan most már kórosan abnormális lelkiállapottá fajult. E kóros lelki állapot, mely akár kifejezett elmebetegség, akár gyengeelméjűség psychice a nála fennforgó vallásos, nagyzási, üldöz-