Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 2, lejárta után adott más jogi minősítése és ehhez képest más kérelem előterjesztése, eme tényeknek a keresetben történt tényleges érvényesítésén nem változtat, tehát a per folyamatban léte következtében a megtámadási ok elévülését sem vonhatja maga után. Miután pedig az azonos tényállású felbontási kereset beadásáig a házasság megtámadására egy évben meghatározott határidő még el nem telt, ki kellett mondani, hogy a felperesnek megtámadási keresete elévülés okából el nem utasítható. = V. ö. a következő esetet. 24. Bár a megtámadó és a bontó kereseteket a házassági perben össze lehet kapcsolni, azt a házassági törvény rendszere kizárja, hogy a megtámadási okot a házasság felbontása céljából lehessen érvényesíteni. (Kúria 1933. ápr. 25. P. III. 2223Í1932. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint a felperes a H. T. 80. § a) pontjára fektetett keresetét arra alapította, hogy a) az alperes az 1929. évi március hó 5-én megkötött házasságot megelőző erkölcstelen életmódját és azt, hogy gyermeket is szült, előtte elhallgatta, b) a házasság megkötése után pedig a bécsi cselédkedése idején való szerelmi viszonyait elbeszélte előtte és gyermekei előtt és kéjelgett azon, hogy ez mily lesujtóan hat reá, és c) végül, hogy az alperes őt jogos indok nélkül elhagyta. A felperes az elsőbíróság előtt a H. T. 80. § a) pontjára alapított bontókeresetről az alperes hozzájárulásának esetében áttérni kívánt a H. T. 54. § c) és 55. §-ra alapított megtámadási keresetre, de az alperesnek ama bejelentése folytán (6.), hogy a a jogalap változtatásba nem egyezik bele, kifejezetten visszatért a H. T. 80. § a) pontjára fektetett bontás kimondására irányított kereseti kérelmére. A fellebbezési bíróság — ily előzmények után — a bontókeresetet elutasító elsőbírói ítéletet helybenhagyta. A felperes e döntést helytelen ténymegállapítás alapján támadja és anyagi jogszabálysértést panaszol. E támadás nem helytálló. A felperesi tényállításokból nyilvánvaló, hogy ő a H. T55. §-ban meghatározott támadási okot bontóokul kívánja érvényesíteni, ami a H. T. rendszere szerint ki van zárva, tehát a fellebbezési bíróság az anyagi jogot helyesen alkalmazta, amidőn az alperesnek a házasság megkötése előtti életmódját, mint az o