Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

14 Magánjogi Döntvénytár. kérdés tekintetében az utóbb eljáró polgári bíróságra nézve irányadó, hatályon kívül helyezte. A 49. sz. jogegységi határozat értelmében a kártérítés iránti polgári perben úgy az előző büntető perben hozott felmentő, mint az ottani elmarasztaló ítéletben megállapított tényállással szemben újabbi és a bűnperétől eltérő tények megállapítása is lehetséges. Azonban (. . . Mint a fejben I. alatt. . .) Minthogy pedig a fellebbezési bíróság ezt a jelen esetben — az időközben hatályon kívül helyezett 198. számú elvi határozat felhívása dacára is —- megtette, az alperes idevágó felülvizsgálati panaszai elesnek. Alapos az a felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési bíróság szabályellenesen indult ki abból, hogy a kiskorú felperest ért baleset az alperes kőbánya üzemével kapcsolatos. Ugyanis a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy B. József az alperes tulajdonát tevő és dinamitrobbantásokkal folytatott bánya területén rejtette el azokat a dinamitpatronokat, amelyek egyike a balesetnél is szerepelt. A dinamitpatrónokat B. József oly helyen rejtette el, hogy a közelben levő nyilvános úton haladók azokhoz könnyen férhettek. Megállapította a fellebbezési bíróság azt is, hogy az elrejtett dinamitpatrónokat V. László, M. Pál és L. Gyula 1926. évi január hó 1. napján a bánya területén megtalálták, azokat ott egymásközött megosztották és elvitték, hogy hazamenet egy darabot elégettek, a többit pedig hazavitték, hogy ekkor a kiskorú felperes ott sem volt, hogy csak ezt követően nyolc nap múlva, 1926. évi január hó 8-án adott át M. Pál a neki jutott dinamitpatrónokból egy darabot az akkor 14 éves C. Istvánnak, hogy ez azt kővel ütögette, szét akarta törni, amiközben a dinamit felrobbant és úgy a kiskorú C. Istvánt is, mint M. Pált is megsebesítette. A baleset e szerint nem történt sem az alperes üzemének a helyén, sem az alperes üzemének a körében, sem pedig nem azzal kapcsolatosan. A baleset akként, és azáltal következett be, hogy miután harmadik személyek jogellenesen helyezkedtek a dinamitpatrónok birtokába, amiről az alperes nem is tudott, e harmadik személyek a patronokat az alperesi üzemen kívül fekvő helyen és annak dacára is, hogy a dinamitpatrónok veszélyes volta köztudomású is, különösen az oly vidéken, amelyen állandóan ily patronok robbantásával élő bánya van, még e személyek fiatal kora mellett is feltűnősen gondatlannak tekintendő módon játékból gyújtogatták, majd elrejtették, és hogy M. Pál egy patront nyolc nappal annak jogtalan elvitele után ismét feltűnően gondatlan módon annak könnyebb meggyújt-