Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 5 sított szerződés mellett sem tartja magát képesnek a bérlemény megtartására és szerződéses kötelezettségei teljesítésére — a felmondás jogát megkapja. De ennek a célzatnak az felel meg, hogy csak egy ízben, a legközelebbi bérévnegyed elejére nyerjen a bérlő felperes jogot a felmondásra, mert a jelzett meggondolásnak és elhatározásnak csak egy ízben indokolt és szükséges alkalmat adni, és a legközelebbi bérévnegyedig erre elég ideje is van a felperesnek. Indokolatlan volna a lakbérszabályzat szerint lehetséges minden határidőben való felmondás jogát adni azért is, mert a bérbeadóra nézve viszont méltánytalan lenne minden ilyen határidőre nyugtalanságnak és bizonytalanságnak lehetőségét nyújtani. Tekintettel a bérlemény nagyobb jelentőségére, továbbá arra, hogy ilyen nagyobb üzlet áthelyezése több időt kíván, és ilyen üzlethelyiségcsoport bérbeadása a bérbeadóra nézve is hosszabb idő engedését indokolja, továbbá, hogy az alapszerződés 8. pontjában a bérlet megszüntetését a felek egy évi határidőhöz és írásbeli felmondáshoz kötik, a kir. Kúria ezúttal is az egy évi felmondási határidőt állapította meg írásbeli felmondásnak, mint érvényességi kelléknek megszabásával. A bér összegének a megállapítását illetőleg : Az építészmérnök-szakértő szerint az irányadó bér évi 26,000 P tisztán úgy, hogy ehhez csak 15°/0 fűtési díj járulna, és az alperesnek minden egyéb, átlagosan évi 20,000 P értékű szolgáltatása megszűnnék. A könyvszakértők szerint is az évi bér és az összes szolgáltatások értéke 1928-ban 55,649 P volt, míg a mérnökszakértő szerint az egyik számítási mód szerint : 57,188*29 P, a másik mód szerint 53,612 P ; az 53-2 °/0 béresés levonásával pedig a középszám 1932-ben : 26,000 P. Mivel a három könyvszakértő által adott kiinduló összérték is közeljár a mérnökszakértő által előállt kiinduló értékhez, a könyvszakértők adata is megerősíti a mérnökszakértő által kiszámított középérték helyességét, mert a kir. Kúria is ebből indult ki. Azonban — mint már fentebb is ki volt emelve — a szakértők adatai csak tájékoztató jellegűek, éspedig a jelen esetben annál inkább, mert valamely nagyobb üzlet bérértékének a megállapítása közvetlen és biztos adatok hiányában kétségtelen helyességgel, számtani pontossággal nem valósítható meg, hanem nagyrészt csak következtetések eredménye lehet a vélemény. A kir. Kúria erre és arra is tekintettel, hogy az alperest igen érzékenyen érinti a bér túlzott mérséklése és az általános béresés még nem is olyan nagyfokú, mint ez az ő szóban lévő helyiségeire megállapítható s a felperes által is elviselhetőnek látszik ez az összeg : a kir. Kúria a méltányossághoz képest az évi