Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

XVI Tartalommutató. előfeltételei közé tartozik, hogy a szerződés megkötése óta a szokásos szerződési kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, amellyel a felek okszerűen számot nem vethettek. (P. VI. 176/1933.) 6 2*i. I. A bírói gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy a rendes felmondással meg nem szüntethető, aránylag hoszszabb időtartamú bérletnek esetében a bérlő javára is helye van a gazdasági lehetetlenülésre alapított és a bér mérséklésére irányuló keresetnek, ha a szerződés megkötése után az általános gazdasági viszonyokban a szokásos szerződéses kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, amellyel a felek előre nem vethettek számot és amelynek következtében a szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak a felek részéről szem előtt tartott gazdasági egyensúlya felborult. — II. A. bíróság ilyen esetben : vagy módosítja a felek kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően vagy egyik vagy másik felel — esetleg a kár méltányos megosztásával is —• elállásra jogosíthatja fel. — III. A gazdasági lehetetlenülés vizsgálatában a kölcsönös szolgáltatások értékbeli egyensúlya felborulásának van döntő jelentősége, és így az esetleg megállapítható akkor is. ha az adós bérlő különben nem vagyontalan és nem is fizetésképtelen. (P. VI. 3098/1933.) 23 107. I. Ha a bíróság a határozott időre kötött bérleti szerződést gazdasági lehetetlenülés okából módosítja, akkor a bér összegét az összes körülmények méltányos figyelembevétele mellett állapítja meg. —- II. Ugyanez áll a már lejárt bérrészletek fizetési idejének meghatározására is. — III. A gazdasági lehetetlenülés alapján üzletek bérlője ellenében a bérbeadónak felmondási jog nem engedhető, ha a bérlőnek fontos létérdeke fűződik a bérlemény megtartásához, és ha a szerződés módosított fenntartásával a bérbeadó lényeges sérelme nélkül a lehetetlenség megszüntethető. (P. VI. 989/1934.) 89 11(). Vállalt szerződési kötelezettségével szemben az utóbb bekövetkezett gazdasági lehetetlenülésre nem hivatkozhatik sikerrel az az adós. aki már az ügyetkötés alkalmával a szokásosnál nagyobb olyan kockázatot vállalt, amely az általános gazdasági viszonyok mélyreható változása nélkül egymagában is meghiúsítani volt alkalmas a szerződés alapjául szolgáló feltételezéseit. (P. VI. 5285/1933.) 100 117. I. A gazdasági lehetetlenülésről csak kölcsönösen halasztó ügylet esetében, vagyis akkor lehet szó, ha a felek kölcsönösen akként szerződnek, hogy a teljesítés mind a szolgáltatás, mind pedig az ellenszolgáltatás tekintetében a szerződés kötése utáni időpontnál későbben fog történni és a szerződés kötése és a teljesítés időpontja között későbben áll be a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között az előre nem látott nagymérvű aránytalanság. — II. Ha azonban az egyik fél a szerződés értelmében nyomban teljesít és a másik fél ellenszolgáltatását hitelezi, az ekként adóssá vált másik fél már utóbb sikeresen nem hivatkozhatik a gazdasági lehetetlenülésre. (P. VI. 249/1931.) 102 145. Sem az eladott ingatlan értékének csökkenése, sem a vevő jövedelmének csökkenésé magában véve nem ok a vételárfizetési kötelezettség gazdasági lehetetlenülésének megállapítására, (P. V. 2928/1933.) 132