Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommutató. xv kedésére megszabott időben még életben lesz, ettől az időtől fogva már az emelkedett jövedelem mennyiségének megfelelő járadék ítélhető meg. (65. J. E. D.) 102 158. Az üzemi baleset következtében meghalt vasúti tisztviselőnek az 1927 : XXI. tc. 59. §-a értelmében a törvény további rendelkezései szerint kártalanítandó családtagjai a munkaadó vasúti vállalattal szemben az említett törvény 90. §-ának esetein kívül az 1874 : XVIII. tc. alapján kártérítésre igényt nem támaszthatnak. (P. I. 5616/1933.) 150 166. [. A bírói gyakorlat szerint a baleset folytán elhalt családfő családját illető kártalanítás általános mértékéül a családfő jövedelmének 60%-a szolgál, amelyből 40% az özvegy szükségleteire, 20 % pedig a tartásra szoruló gyermek vagy gyermekek ellátására jön számításba, hacsak a körülmények a jövedelem más arányú megosztását nem indokolják. — II. Baleseti kártalanítási perben az özvegy és a gyermekek igényét minden egyes jogosultra nézve külön-külön kell elbírálni, együttes megítélésnek nincs helye. (P. I. 55/1934.) 159 Vagyon felfedezése. 126. A százalékos jutalék kikötése mellett alkalmazott személy munkaadójától az utóbbi által szabályszerűen könyvelt bruttó jövedelem vagy egyéb bruttóbevétel felfedezését követelheti. (P. VI. 6583/1933.) 116 Viszonos teljesítés. 28. II. Ha a szolgáltatást részletekben vagy folytatólag kell teljesíteni és a másik fél a viszontszolgáltatással késedelembe esik, a további szolgáltatást az a szerződő fél is, akinek a teljesítéssel elől kell járnia, amennyiben a jogviszonyból más nem következik, megtagadhatja mindaddig, amíg a másik fél késedelme meg nem szűnt. (P. VI. 271/1933.) 25 131. Kétoldalú szerződés teljesítését vagy annak nem teljesítése miatt kártérítést csak az a fél követelhet aki a szerződéses viszontszolgáltatást teljesítette vagy a kötelezett ellenszolgáltatás teljesítését a másik félnek megfelelően felajánlja. (P. V. 963/1934.) 1 19 Gazda sági lehetetlenülés. 7. Gazdasági lehetetlenülés okából a bíróság a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapíttt bért leszállíthatja és e mellett rendkívüli felmondási jogot állapíthat meg. (P. VI. 5558/1933.) 4 8. I. A bírói gyakorlat a nagymértékben változott gazdasági viszonyok átalakulása folytán a hosszabb lejáratú vagyonjogi szerződések esetleges bírói megszüntetését vagy azok bírói megváltoztatását is meghonosította ugyan, azonban ezt pusztán a gazdasági lehetetlenülés intézménye útján tette. — II. Ott, ahol a gazdasági lehetetlenülés előfeltételei meg nem állapíthatók, a hosszabb lejáratú bérleti szerződéseket csakis azért, mert a bérösszegekre vonatkozó bizonyos mérvű változás beállt, a bírói gyakorlat módosíthatóknak vagy megszüntetendőknek nem tartja. — III. A gazdasági lehetetlenülés