Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 149 az eredetileg semmis és érvénytelen ügylet akkor sem válik érvényessé, ha — mint az a jelen esetben az 500 P-re való vonatkozásban történt — az egyik fél a teljesítést elfogadta. Való ugyan, hogy a fellebbezési bíróság ítéletében felhívott 411. számú elvi határozat értelmében ha a jogeró's ítélettel befejezett házassági bontóperben a feleség nó'tartási igényt nem támasztott és jogfenntartással nem élt, utólag végleges nőtartásdíjat nem követelhet. Ez a jogszabály azonban csak arra az esetre áll, ha a bontópert megelőzően vagy ennek folyamán a házassági vagyonjogi kérdések vagy egyáltalán nem, vagy pedig joghatályosan rendeztettek, de nem akkor is, ha a vagyonjogi rendezés, habár semmis vagy érvénytelen ügylettel is, de megtörtént, és éppen erre az ügyletre tekintettel, nem élt a feleség jogfenntartással, mert a tartásra nézve már előzőleg kötött megállapodás esetén a bontóperben külön jogfenntartással élni nem kell. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy az okirat utóbb valamelyik érdekelt fél fellépése folytán semmisnek vagy érvénytelennek minősül. A vagyonjogi rendezés érvénytelenségének utólagos megállapítása esetében tehát a bontóperbeli jogfenntartás hiánya a végeleges nőtartási igény utólagos érvényesítésének akadálya nem lehet. A bontóperben a jelen perbeli alperes vétkessége kifejezett megállapítást nyert. Ez a kérdés a Pp. 682. §-a értelmében újabb vizsgálat és vita tárgya többé nem lehet, az alperes tehát, mint a házasság felbontásában vétkes fél, a nem vétkes feleség tartásáról gondoskodni köteles (H. T. 90. §-a). Téves ezért a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes keresete a bontópernek a törvény által kizárt újítására irányuló keresetnek minősítendő, abból az okból, mert a nőtartás kérdése a bontás alapjául szolgáló vétkesség kérdésével kapcsolatos. Ez a kapcsolat valóban fennáll ugyan, de a vétkességnek jogerős eldöntése után azt újabban vizsgálni nem is szükséges, hanem azzal, mint adott ténnyel, számolni kell. Felperes keresete kifejezetten a közjegyzői okiratba foglalt egyesség érvénytelenítésére irányult, ennek okául felperes — egyéb felhozott és a fellebbezési bíróság által helyes okokból nem vizsgált okokon felül — az ügyletnek a jóerkölcsökbe ütköző voltát is megjelölte, az a körülmény tehát, hogy a felperes más ténybeli alapot is megjelölt, a kereset eltérő minősítésére alapul nem szolgálhat, mert a turpitudó fennforgása jogkérdés, amely a per bármely szakában hivatalból vizsgálandó és kellő ténybeli alap mellett hivatalból is állapítandó meg. Ha