Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

142 Magánjogi Döntvénytár. végrehajtási jogszerzővel szemben védelemben részesülhet a nélkül, hogy dologi jogosultnak kellene őt tekintenünk. A Kúria eddigi joggyakorlatára nézve 1. a fenti 83. sz. eset jegyzetét. 154. /. A külföldi államfőig ár ok ingó hagyatékában való öröklésre, bárhol vannak is azok, annak az államnak a jogszabályai az ir árny adók, amelynek az örökhagyó honosa volt. — II. A Kúria dollárösszeg-beváltásából a beváltó, mint megbízás nélküli ügyvivő ellen keletkezett követelést a beváltási értékben ítélt meg. (Kúria 1934. máj. 23. P. I. 821/1934. sz.) Indokok : A per pld öntése szempontjából nincsen jelentősége és ezért a kir. Kúria nem is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a peres felek, valamint az elhalt G. Samu perben nem álló jogutódai megegyeztek-e vagy sem abban, hogy az örökhagyó végrendeletét az Amerikában lévő hagyatékra vonatkozóan is félreteszik és ezt a hagyatékot is — a törvényes örökösödésre vonatkozó magyar jogszabályoknak megfelelően — akként osztják meg egymás között, hogy abból az örökhagyónak mindkét szülőről testvérei, az alperesek fejenként 6/2o-ad részt, az örökhagyó apáról féltestvérei, vagyis az első-, harmad- és negyedrendű felperesek és a másodrendű felperes engedményezője, valamint elhalt féltestvérének, G. Samunak perben nem álló jogutódai pedig törzsenként Vso-ad részt és ekként együtt 8/»o-ad részt kapnak. Ha ugyanis ilyen megegyezés létre jött is a nevezettek között, az a felperesek támadása folytán hatálytalan annak következtében, hogy ezt a szerződő felek mindkét részről abban a feltevésben tették meg, hogy az örökhagyó hagyatékában a magyar örökösödési rend érvényesül. Ez a feltevés azonban téves, mert az örökhagyó külföldi állampolgár volt és (. . . Mint a fejben I. alatt . . .). Ennélfogva és mert a törvényes örökösödésre vonatkozóan az örökhagyó hazájában, New-Jersey államban érvényben lévő jogszabályok lényegesen eltérnek a magyar jog szabályaitól, az alperesek által létrejöttnek vitatott megegyezést az ügyletkötő felek bármelyikének támadása esetén hatálytalanítani kellene. A per elbírálásánál tehát abból kell kiindulni, hogy az említett kérdésekben egyesség nem jött létre, vagy, ha létrejött is, az hatálytalan. Mindenekelőtt el kellett tehát dönteni azt a kérdést, hogy az örökhagyó végrendelete érvényes-e vagy sem, és hogy az