Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)
Magánjogi Döntvénytár. 139 Indokok : Az ajándékozás egyoldalú szerződés, amelyben a megajándékozott ellenszolgáltatás nélkül (ingyenesen) jut a vagyoni előnyhöz. Itt tehát nem lehet szó arról, hogy a szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak a felek részéről szem előtt tartott gazdasági egyensúlya a szerződés megkötése (1931. január hava) óta felborulhatott, vagy kétoldalú szerződésre vonatkozó másnemű feltételezés meghiúsult. Az alperes tehát az úgynevezett gazdasági lehetetlenülésre nem hivatkozhatnék, és csak annyiban tagadhatná meg a 10,000 pengőnyi ajándék e helyütt még egyedül vitás 2000 pengős részletének is a szolgáltatását, amennyiben ennek a többivel együttes szolgáltatása vagyoni romlásával járna, különösen, ha — tekintettel egyéb kötelezettségeire — veszélyeztetné saját megélhetését, vag}' azoknak a személyeknek eltartását, akiket törvénynél fogva köteles eltartani. Az utóbbi vonatkozásban az alperes a perben nem adott elő tényeket. Ami pedig általában a vagyoni romlásra vonatkozó előadását illeti, nem lehet megállapítani, hogy az alperest, akinek a tényállás szerint egy körülbelül 282 kat. holdas (bár terhelt) ingatlana van, az e helyütt még nem vitás 2000 pengőnek a többivel együttes szolgáltatása vagyoni romlásba dönthetné. = Ad I. : A gazdasági lehetetlenülés újabb joggyakorlatára nézve 1. a fenti 107. számú eset jegyzetét és a 145. számú esetet. — Ad II. : MTK jav. 1455. §. 152. /. Annak elbírálása, hogy a kiskorú ingatlanának az eladása az adott körülmények között szükséges, célszerű vagy indokolt volt-e, hogy tehát az eladás a kiskorúra előnyös vagy sem, az állandó bírói gyakorlat szerint a gyámhatóságnak hatáskörébe tartozik. — 77. Ezt a bíróság csak abban az esetben bírálhatja felül, ha a kiskorú ingatlanának eladása folytán visszteher nélkül köteleztetnék, vagy jogokról visszteher nélkül lemondana, mert az 1877: XX. tc. 113. §-a szerint csak az ilyen jogügyleteket lehet gyámhatósági jóváhagyás esetében is megtámadni. (Kúria 1934i máj. 8> p. vi. 4801/1933. sz.) = V. ö. a Mjogi Dtár II. 137., XXIII. 78., XXIV 132. és XXVI. 151. alatti eseteket, valamint ezek jegyzeteit.