Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

140 Magánjogi Döntvénytár. 153. Az a házastárs, akinek különvagyona a házasság alatti szerzésnek alapja volt, a szerzett vagyontárgyat, ha ezt lefoglalják, igényperrel felszabadíthatja. (Kúria 1934. máj. 3. P. V- 25/1934. sz.) Indokok : Nincs megtámadva s ekként e helyütt is irányadó a fellebbezési bíróság által az elsőbíróság ítéletéből átvett az a ténymegállapítás, hogy a felperes a végrehajtási jegyzőkönv 2., 4—6. és 23—31. tételei alatt írt ingókat a fent már hivatkozott árverésen vette, és illetve, hogy a felperes a 24. tétel alatti traktort az árverésen vett traktor helyébe csere útján szerezte. A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-a értelmében, nyilván helytelen ténybeli következtetés nélkül és az iratok tartalmával nem ellentétesen állapította meg, hogy a felperesnek a végrehajtást szenvedővel kötött házassága előtt már megvolt 800 holdas saját haszonbérletének bevételeiből rendelkezésére állhatott az az összeg, amelyre az említett ingók árverési vételéhez szüksége volt. Abból vont okszerű következtetés útján, hogy a nem vitás tényállás szerint a felperes a végrehajtást szenvedővel 1930. szeptember 27-én lépett házasságra, — amely időpont egybtj esett az 1930. szeptember 30-ig tartott 1929/1930. gazdasági év végével — továbbá, hogy az árverés ezt követően, 1931. évi február hó 12-én volt, ez az idő pedig oly szaka a gazdasági évnek, amelynek saját bevételei még rendszerint nem szoktak lenni, aminthogy a felperes által a fellebbezési jegyzőkönyvhöz csatolt, a fellebbezési bíróság által jogszabálysértés nélkül bizonyítékként elfogadott okiratokkal igazolt bevételek is, mint a 800 holdas haszonbérletnek az 1929/1930. gazdasági év terményeinek értékesítéséből befolyt készpénzbevételek : a kir. Kúria a felperes csatlakozási kérelme folytán s a Te. 40. §-a alapján további tényként megállapítja, hogy az árverési vételre fordított pénz a 800 holdas haszonbérletnek a felperes és a végrehajtást szenvedő házasságát megelőző 1929/1930. gazdasági év bevételeiből állott a felperes rendelkezésére, és hogy ekként a felperes az árverési vételre a különvagyonához tartozott pénzt fordította. A házasság tartama alatt vétel útján szerzett vagyon közszerzemény ugyan abban az esetben is, ha a szerződés alapjául a nő különvagyona szolgált, minélfogva a felperes az előbb felsorolt ingókra a házasság tartama alatt érvényesíthető tulajdonjogot nem szerzett, az említett, a házastársak közti vagyonjogi viszonyokat rendező jogszabály azonban nem gátolhatja a fel-