Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

136 Magánjogi Döntvénytár. visszterhesen szerzett ingatlanra a tulajdonjog egyenlő arányban a házasfelek javára kebeleztetett be. — IV. A férj csak az esetben veheti igénybe a hozomány állagát, ha a költségek a jövedelemből egyáltalán nem fedezhetők. (Kúriall934.[máj. 16. P. III. 4951/1933. sz.) = Ad I. : Ugyanez áll általában a természetüknél fogva elhasználható dolgokból álló hozományra (rendhagyó haszonélvezet, MTK. jav. 137., 435.. 665., 674. §-ok). — Ad II. : Hasonlók : Dtár 4. f., V., 12. ; Mjogi Dtár XV., 59., XX., 15. 148. /. Lakóhelyül azt a helyet kell tekinteni, ahol valaki azzal a szándékkal tartózkodik, hogy ott állandóan maradjon s amelyet vagyonjogi személyiségének a közfontjául választott. — II. Ezt a jogszabályt a külfölddel való fizetési forgalmat szabályozó kormányrendeletek sem érintették. — III. Az adós gazdasági lehetetlenülésre csak akkor hivatkozhatik, ha az általános gazdasági viszonyokban a szerződés kötése és a tartozás lejárata közötti időben következett be mélyreható változás. (Kúria 1934. ápr. 18. P. III. 5438/1933. sz.) Indokok: Az alperes az 1928. április 23-án kelt okirattal arra kötelezte magát, hogy az édesatyja, vagyis a felperes férje után való minden néven nevezendő vagyonjogi igényének teljes kiegyenlítésére 6000 pengőt fizet a felperesnek, ha a felperes az alperesnek a háztartásából elköltözik. Nem vitás, hogy ez az elköltözés 1929. június 30-án következett be. A felperes ennek a 6000 pengő tőkének és járulékainak a megfizetését kéri. A felperesnek előadása szerint ő azóta, hogy az alperesnek háztartásából, N.-ról elköltözött, az év legnagyobb részét Csehszlovákia területén tölti. Az alperes jogi álláspontja szerint a felperes oly külföldön lakó személy, akinek a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tárgyában kelt törvényszerű rendeletek folytán fizetést a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül nem teljesíthet és a felperes által folyamatba tett pernek a tárgyalását az említett rendeletek értelmében fel kell függeszteni. Az alperes panasszal élt a miatt, hogy a fellebbezési bíróság nemcsak hogy nem függesztette fel a pernek a tárgyalását, hanem azt mondotta ki, hogy a felperest nem lehet oly személy-