Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Úrbériség. Lap 119. A volt úrbéri birtokosok közösen használt erdejének állagára nem lehet végrehajtást vezetni vagy egyébként jelzálogjogot szerezni olyan követelés fejében, amely a volt úrbéres erdőbirtokosok közgyűlésének határozata alapján felvett kölcsön vagv egyéb ügylet következtében állott elő. (67. J. E. D.) 106 Szerzői jo</. 39. A 18. jogegységi döntvény helyes értelme szerint abban az esetben, ha kávéházi vagy vendéglői helyiségben zenekar jogosulatlanul ad elő védett zeneműveket, a jogosulatlan előadás eszközlőjének kell tekinteni azt is, aki a helyiségben a kávéházi, illetve a vendéglői üzemet ténylegesen, vagyis sajátjaként gyakorolja, nemkülönben azt is, akit a kávéház vagy vendéglő tulajdonosa a kávéházi, illetve vendéglői üzlet állandó vezetésével megbíz. (P. I. 307/1933.) 33 Kötelmi jog. Altalános rész. Szerződések kötése, alakja. 138. Az írásbeli szerződés mellett is megállanak a szerződéssel egyidejűleg létrejött oly szóbeli megállapodások, amelyek az írásbeli szerződésben foglaltak kiegészítésére, értelmezésére szolgálnak és annak tartalmával nem ellenkeznek. (P. III. 2835/1933.) 124 141. 1 La a törvény a jogügylet érvényéhez annak írásba foglalását követeli meg, a jogügylet tárgyának az arról kiállított okiratban kell meghatározottan megjelölve lenni. (P. V. 5708/1933.) 126 142. A meg nem felelő alakban kötött szerződés, ellenkező törvényes intézkedés nélkül, érvényessé válhat az elfogadott teljesítés által. (P. V. 316/1934.) 127 160. V. Szerződés létrejöveteléhez szükséges, hogy a felek minden pontban, amely a szerződés lényegéhez tartozik, megegyezésre jussanak. — VI. Ha valamelyik fél kijelentése szerint vagy éppen a feleknek előzetes kölcsönös megállapodás szerint egyéb pontokra is meg kell állapodni, a szerződés létrejövetele kétség esetében attól függ, hogy a felek ezekre a pontokra is megegyeznek. — VIT. Egyes pontokra vonatkozó előzetes megegyezés magában véve akkor sem kötelező, ha írásba foglalták. (P. I. 1734/1933.) 150 7'évedés. megtévesztés. I. A kir. Kúria tévedés címén megtámadhatónak mondta ki az oly ügyletet, mellyel a 26 éves, alapjában egészséges, életjáradékra jogosult három és fél évi járadéknak megfelelő összegért a további járadék követelésére való jogáért lemondott. (P. VII. 2044/1932.) 1 73. I. A Kúria tévedés alapján megtámadhatónak mondta ki a