Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

126 Magánjogi Döntvénytár. alperes ellenében csak 1929. évi december hó 22. napján, vagyis a gazdagodásnak a harmadrendű alperes részéről történt elvesz­tése után indított keresetet a 20. sorszámú jegyzőkönyv mellett lévő különirat szerint és csak ekkor kérte először a harmadrendű alperesnek arra való kötelezését, hogy az elsőrendű alperestől ingyenesen megszerzett vagyon erejéig fizessen a felperesnek 58,000 P tőkét és ennek 1919. évi március hó 8. napjától járó 5% kamatait. Nincs törvényes alap arra, hogy a harmadrendű al­peres ellenében is az elsőrendű és másodrendű alperes ellen beadott kereset időpontja (1927. június 27.) lehessen irány­adó. Ezekhez képest a harmadrendű alperes ellen való kereseti igény és felülvizsgálati kérelem már ezért alaptalan. = Ad I. : MTK. jav. 1240. §. — Ad II. : MTK. jav. 1758. § 3. bek. 141. Ha a törvény a jogügylet érvényéhez annak írásba foglalását követeli meg, a jogügylet tárgyának az arról kiállított okiratban kell meghatározottan megjelölve lenm- (Kúria 1934. jún. 7. P. Y. 5708/1933. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság azonban a perbeli adás­vételi szerződést nem csupán a községi előljárósági láttamozás késedelmessége miatt, hanem elsősorban abból az okból mondotta ki érvénytelennek, hogy az adás-vételi szerződésben az adás­vétel tárgya határozottan megjelölve nincs. Ebben a kérdésben pedig az irányadó tényállás alapján a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtett jogi álláspont indokai­nál fogva és azért is helyes, mert ott, ahol a törvény a jogügylet érvényéhez annak írásba foglalását követeli meg, a jogügylet tárgyának az arról kiállított okiratban (vagy okiratokban) kell meghatározottan megjelölve lenni, s ha ott a megjelölés határo­zatlan, ezt a hiányt nem pótolja valamelyik szerződő fél egyoldalú utólagos nyilatkozata, így nem pótolja az sem, hogy az adott esetben az egyik vevő örökösei bizonyos helyrajzi számú ingatlanokat a hagyaték tárgyaként a hagyatéki leltárba föl­vétettek. Ezen okoknál fogva a fellebbezési bíróságnak az érvény­telenség kérdésélten elfoglalt jogi álláspontot támadó alperesi panaszok alaptalanok. = MTK. jav. 962. §.

Next

/
Thumbnails
Contents