Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 85 A H. T.-nek már idézett 46. §-a szerint a semmisnek ki­mondott házasságot úgy kell tekinteni, mintha azt meg sem kö­tötték volna. E rendelkezés természetes következménye, hogy a gyermek elhelyezése és tartása tekintetében csak a per folyama alatt és csak azokat az intézkedéseket lehet megtenni, amelye­ket a Ht. 72. §-a, Ht. 102. §-ára hivatkozással, előír. Ennek felel meg a Te. 137. §-ában foglalt az a rendelkezés is, amely kifeje­zetten arra utal, hogy a bíróság ítélettel csak a felbontó, valamint ágytól és asztaltól elválasztó perekben dönt a gyermek elhelye­zése és tartása felől. Ezeknél fogva a házasság semmissége iránt indított perekben a Ht. 95. § nem talál alkalmazást, még akkor sem, ha vélt házasság esete áll fenn. A fellebbezési bíróság tehát a hatáskörén túllépve döntött, a midőn a peres felek házasságá­ból származó gyermek elhelyezése felől határozott. ítéletének ezt a részét ezért hatályon kívül kellett helyezni. 102. I. Erdemetlenné válik a nő a tartásra, ha a férjjel szemben súlyosabb megítélés alá eső jogtalan cse­lekményt követ el, ha a női szeméremérzetet és tisztessé­get súlyosan sértő, férjes nőhöz nem illő magaviseletet tanúsít, amennyiben ezt a magatartást a férj meg nem bocsátotta. — II. Erdemetlenség elbírálása alá esik a há­zassági együttélés alatt elkövetett oly cselekmény is, amely­ről a férj csak a különélés alatt szerzett tudomást. — 777. A természetelleni fajtalanság érdemetlenségi ok. (Kúria 1934. febr. 15. P. III. 4616/1933. sz.) Indokok : Az anyagi jog értelmében az önhibáján kívül különélő nő a férjétől ideiglenes nőtartást követelhet. (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) A különélés vétlenségének az elbírálásánál döntők azok a tények, amelyek a különélést közvetlenül előidézték, amelyek mellett a házassági életközösség tartama alatt elkövetett, habár az együttéléssel megbocsátott, cselekmények is figyelembe jöhet­nek, amennyiben a különélést közvetlenül előidéző tettek súlyos­ságának az elbírálására befolyásuk van. Az érdemetlenség el­döntésénél ellenben az életközösség megszűnése után elkövetett cselekmények jönnek figyelembe. Az életközösség megszűnését megelőzően tanúsított magatartás ugyanis az előrebocsátottak szerint az együttélés megszakítása jogosságánál kerül elbírálás alá. Érdemetlenség elbírálása alá esik azonban a házassági együttélés alatt elkövetett oly cselekmény is, amelyről a férj csak a különélés alatt szerzett tudomást, mert egyrészt erre a

Next

/
Thumbnails
Contents