Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 85 A H. T.-nek már idézett 46. §-a szerint a semmisnek kimondott házasságot úgy kell tekinteni, mintha azt meg sem kötötték volna. E rendelkezés természetes következménye, hogy a gyermek elhelyezése és tartása tekintetében csak a per folyama alatt és csak azokat az intézkedéseket lehet megtenni, amelyeket a Ht. 72. §-a, Ht. 102. §-ára hivatkozással, előír. Ennek felel meg a Te. 137. §-ában foglalt az a rendelkezés is, amely kifejezetten arra utal, hogy a bíróság ítélettel csak a felbontó, valamint ágytól és asztaltól elválasztó perekben dönt a gyermek elhelyezése és tartása felől. Ezeknél fogva a házasság semmissége iránt indított perekben a Ht. 95. § nem talál alkalmazást, még akkor sem, ha vélt házasság esete áll fenn. A fellebbezési bíróság tehát a hatáskörén túllépve döntött, a midőn a peres felek házasságából származó gyermek elhelyezése felől határozott. ítéletének ezt a részét ezért hatályon kívül kellett helyezni. 102. I. Erdemetlenné válik a nő a tartásra, ha a férjjel szemben súlyosabb megítélés alá eső jogtalan cselekményt követ el, ha a női szeméremérzetet és tisztességet súlyosan sértő, férjes nőhöz nem illő magaviseletet tanúsít, amennyiben ezt a magatartást a férj meg nem bocsátotta. — II. Erdemetlenség elbírálása alá esik a házassági együttélés alatt elkövetett oly cselekmény is, amelyről a férj csak a különélés alatt szerzett tudomást. — 777. A természetelleni fajtalanság érdemetlenségi ok. (Kúria 1934. febr. 15. P. III. 4616/1933. sz.) Indokok : Az anyagi jog értelmében az önhibáján kívül különélő nő a férjétől ideiglenes nőtartást követelhet. (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) A különélés vétlenségének az elbírálásánál döntők azok a tények, amelyek a különélést közvetlenül előidézték, amelyek mellett a házassági életközösség tartama alatt elkövetett, habár az együttéléssel megbocsátott, cselekmények is figyelembe jöhetnek, amennyiben a különélést közvetlenül előidéző tettek súlyosságának az elbírálására befolyásuk van. Az érdemetlenség eldöntésénél ellenben az életközösség megszűnése után elkövetett cselekmények jönnek figyelembe. Az életközösség megszűnését megelőzően tanúsított magatartás ugyanis az előrebocsátottak szerint az együttélés megszakítása jogosságánál kerül elbírálás alá. Érdemetlenség elbírálása alá esik azonban a házassági együttélés alatt elkövetett oly cselekmény is, amelyről a férj csak a különélés alatt szerzett tudomást, mert egyrészt erre a