Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

86 Magánjogi Döntvénytár. férj a különélés jogosságának elbírálásánál nem hivatkozhatott, másrészt pedig a férj azt az együttéléssel meg nem bocsátotta. Téves azért az alperesnek az az álláspontja, amellyel az életközösség megszakadását megelőző cselekményekre is, mint érdemetlenségi okokra hivatkozik. A felperes jogosultságával szemben az alperesnek a felperes érdemetlenségére, mint jogot megszüntető tényre hivatkozása a kereset benyújtásának az időpontjára kiható kifogásként jelentkezik. A kifogás megalapozására a fellebbezési eljárásban az alperes azt adta elő, hogy a különélés alatt tudta meg, hogy a felperes N. N.-el fajtalankodott. Erre nézve bizonyítást is ajánlott fel. A fellebbezési bíróság a bizonyítás felvételét mellőzte, mert álláspontja szerint az alperes nem jelölte meg a bizonyítandó ténykörülményeket, másrészt a természetellenes viszony az érdemetlenséget nem állapítja meg. Ez a jogi álláspont azonban téves. A természet elleni fajtalanság nemcsak a nemi élet tisztaságát sérti meg súlyosan, hanem minden nemesebb lelkületű embert mély undorral tölt el. A házasság erkölcsi természete azt vonja maga után, hogy a természet elleni fajtalanság, mint kötelességsértő cselekmény, a fajtalanság fogalmának szélesebb körét foglalja magában, mint amely körben a fajtalanságot a büntető törvény büntetendőnek mondja ki, és így kötelességsértő cselekményként jelentkezik a nők közötti paráználkodás is. A természetellenes fajtalanság űzése ezért alkalmas oly erkölcstelen életmód megállapítására, amely az érdemetlenség fogalmát kimeríti. 103. A férj lakásválasztási jogára csak akkor hivatkozhatik, ha az új lakásba való költözés megfelelő okból, azzal a szándékkal történt, hogy a felek a házassági együttélést az új lakásban is folytatni fogják. (Kúria 1934. febr. 8. P. III. 3952/1933. sz.) Indokok : A peres felek között a házassági együttélés akként szakadt meg, hogy a felperes közös lakást elhagyta és az alperesnek egy másik tanyájára költözött. A felperes arra hivatkozott, hogy ezt minden jogi hátrány nélkül megtehette, mert az anyagi jog értelmében a lakás megválasztásának joga a férjet illeti. Erre a jogszabályra csak akkor lehet hivatkozni, ha a régi