Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 71 Arra, hogy a baleset előidézésében a felperes gondatlan­sága mellett az alperesnek, vagy az alperes alkalmazottainak valamilyen vétkes magatartása is közrehatott, nincsen adat. így nincs adat arra, hogy a kocsi ajtaja már akkor, amikor a fel­peres a felszállást megkísérelte, nyitva volt s hogy annak ki­nyitásában az alperes valamely alkalmazottjának része volt, ezért azzal a felülvizsgálati panasszal, hogy az alperes alkalma­zottainak kötelessége lett volna a kocsi ajtajának zárvatartásá­ról gondoskodni, nem kellett érdemben foglalkozni. Nem lehet az alperes terhére eső gondatlanságnak tekinteni azt sem, hogy a vasúti vágányok között álló lámpa ahhoz a sín­párhoz, amelyen a felperes által igénybe vett vonat haladt, olyan közelségben volt elhelyezve, amely a kocsiból kihajló vagy kieső testnek a lámpa oszlopába ütődését lehetővé tette. A lámpának ily módon való elhelyezését ugyanis az a körülmény, hogy az két, párhuzamosan futó sínpár között állott, elkerülhetetlenné tette, másfelől pedig az állomás területének ilyen lámpákkal való megvilágítása éppen a sötétben könnyen bekövetkezhető balesetek elhárítása végett szükséges és így egymagában gon­datlanságnak nem tekinthető. Minthogy ezek szerint a felperest ért balesetet kizárólag a felperesnek saját hibája okozta, az alperes az 1874 : XVIII. tc. 1. §-a értelmében az őt egyébként terhelő tárgyi felelősség alól mentesül. = Együttható okok a tárgyi felelősségnél : PHT. 174. E. H. 89. A lónak a motor zajától és reflektorfényétől való meghokrosodása és a kocsisnak ezzel kapcsolatos megzavar odása vagy ijedtsége a veszélyes üzem terhére eső véletlen események körébe tartoznak. (Kúria 1934. márc. 13. P. I. 4829/1933. sz.) Indokok : Az alperes az általa üzemben tartott vonat által okozott balesetért az 1874 : XVIII. tc. 1. §-a értelmében tárgyi alapon felelős, és ez alól a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bebizonyítja, hogy a balesetet elháríthatatlan esemény (vis major), vagy egy harmadik személynek elháríthatlan cselek­ménye, amelyet megakadályozni képes nem volt, vagy — ami­ként a törvényt az 545. számú elvi határozat értelmezi — ki­zárólag a sértettnek vagy a megholtnak saját hibája okozta. Az alperes az ő felelősségét megszüntető okként elhárít­hat lan eseményre és a megholtnak kizárólagos hibájára hivat­kozott. Elháríthatlan eseményként a lónak a motor zajától és

Next

/
Thumbnails
Contents