Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. reflektor fényétől való megbokrosodását jelölte meg, az elhaltnak kizárólagos hibájául pedig azt hozta fel, hogy nyereg és kengyel nélkül lovagolt, és a lovat e miatt nem tudta megfelelően irányítani és fékezni, továbbá, hogy a kantárszárral a ló fejét teljes erejével hátrahúzta s ezzel a lovat ágaskodásra kényszerítette, végül hogy a nyugtalankodó lóról nem szállott le. Az alperesnek a ló megbokrosodása, mint elháríthatatlan eseményre való hivatkozása nem állja meg a helyét. Elháríthatlan esemény alatt ugyanis az emberi cselekvés körén kívül eső és emberi erő által meg nem akadályozható természeti (fizikai) külső erő által előidézett helyzetet kell érteni, a lónak a motor zajától és reflektor fényétől való megbokrosodását pedig nem lehet ilyennek tekinteni. De nem állja meg a helyét az alperesne*k az elhalt kizárólagos hibájára való hivatkozása sem. A fellebbezési bíróság ugyanis nem találta bizonyítottnak az alperesnek azt a tényállítását, hogy az elhalt a baleset idejében lovának kantárszárát teljes erejével hátrahúzta és ezzel kényszerítette a lovat a felágaskodásra. Minthogy pedig ez a tényállás nincsen a Pp. 534. §-ának megfelelően megtámadva, az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Az alperesnek erre való hivatkozása tehát ebből az okból elesik. A nyereg és kengyel alkalmazásának megállapított hiánya pedig a balesettel összefüggésbe hozható hibát azért nem foglal magában, mert a mellett, hogy a nyereg és kengyel nélküli lovaglás a per adatai szerint azon a vidéken és abban a társadalmi osztályban, ahol az elhalt lakott és amelybe az elhalt tartozott, általában szokásos, a nyeregnek és kengyelnek sem a ló irányításánál, sem fékezésénél nincsen számottevő szerepe. A lóról való leszállásnak az elmulasztása sem róható hibaként az elhalt terhére, mert tekintettel arra, hogy nem merült fel adat arra nézve, hogy a ló makrancos és makacs természetű volt, az elhalt, mint a per adatai szerint jó lovas, okszerűen lehetett abban a feltevésben, hogy megbokrosodott lovát annak hátáról is képes lesz megfékezni. Még ha azonban az utóbbit az elhalt részéről elkövetett hibának is lehetne tekinteni, akkor meg kellene állapítani azt is, hogy ez a hiba a lónak az alperes vonata által előidézett megbokrosodása folytán keletkezett megzavarodásból, vagy ijedségből származott. Ebben az esetben pedig az elhaltnak ez a hibája az al-