Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 59 nak tovább folytatása és szerződésszerű befejezése érdekében, munkabérek és anyagárak kifizetésére foganatosította ; tényként állapította meg a kir. Kúria azt is, hogy ezek az összegek tényleg a szerződés tárgya hídépítésnél felmerült munkabérek és anyagellenérték kifizetésére használtattak fel. Nyilvánvaló ebből, hogy az alperes az itt tárgyalt 10,000 + 40000 + 40000 + 50000 = 23,000 P kifizetésével olyan intézkedést foganatosított, amely a munka szerződésszerű teljesítésének biztosítására szükségessé vált és indokolt volt. Ezeknek a kifizetéseknek alapja e szerint a vállalkozási szerződést kiegészítő általános feltételek, 20. § 57. pontja 2. bekezdésében már meg volt akkor, amikor a vállalkozási szerződésből folyó jogoknak a felperes részére történt engedményezéséről az alperest értesítették. (1927. október 14.) Az pedig jogszabály, hogy (. . . Mint a fejben . . .). = MTK. jav. 1229. §. — Ugyanígy : Mjogi Dtár XI. 104. — Nem ilyen pontos fogalmazásban («az értesítés idején meglévő kifogások») lényegileg így : Mjogi Dtár IX. 108., Jogi Hirlap I. 78. — Érvényesíthető a bérleszállítási igény a bérlet időelőtti megszűnése alapján a bérkövetelés engedményesével szemben, habár a leszállítás feltételei csak az értesítés után állottak be ; Mjogi Dtár IX. 292. i WSŰ^^tílÉmK^' •»'" " ''»''•'' '» 65. A forgalomnak még át nem adott vasút vonalán önálló vállalkozó által üzemben tartott, gőzmozdonnyal vontatott szerelvény működése közben előállott balesetért a vasútvállalat nem felelős. (Kúria 1933. febr. 14. P. VII. 5059/1931. sz.) Indokok : A nem vitás, itt is irányadó tényállás szerint az alperesi vasút S—S. vonalszakaszán folyamatban volt vasúti pályatest építkezés, amelyet a nem vitás kifogásolt l/a. szerződés értelmében az alperesi vasút részvénytársaság megbízása folytán H. Ágoston építési vállalkozó végzett és amelynek folyamán, ez e részben sem vitás tényállás szerint: 1927. augusztus 17-én a felperes néhai férjét a perbeli halálos kimenetelű baleset érte, a vasúttulajdonos alperesi részvénytársaságnak az építkezése volt; az építkezési üzem azonban e szerint nem maga az alperesi vasút, hanem a nevezett építési vállalkozó által folytattatott. Erre a fent említett vonalszakaszra vonatkozóan a forgalom felvételére az engedély, az ugyancsak nem kifogásolt 3.*/. alatti műtanrendőri bejárási jegyzőkönyvi kivonat tanúsítása szerint, csak 1927. október 10-én, a dolog természete szerint már a perbeli balesetnek a fentemlített időpontban megtörténte után adatott meg.