Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

6(1 Magánjogi Döntvénytár. Ebből a most említett utóbbi ténykörülményből nyilvánvaló, hogy az alperesi vaspálya a szóban levő vonalszakaszon a perbeli baleset idején még üzemben egyáltalán nem volt és ehhez képest a vaspálya üzemeknél előforduló balesetekből kifolyóan a vaspályavállalatok tárgyi felelősségét megállapító 1874. évi XVIII. tc. rendelkezését szorosan véve a fennforgó esetben nem is alkalmazhatók. Igaz ugyan, hogy ennek a törvénynek 1. §-a kifejezetten a közforgalomnak még át nem adott vaspályák üzeménél előforduló balesetekre vonatkozóan is állapítja meg az illető vaspálya tárgyi felelősségét, azonban az egész törvény szelleméből kétségtelen az, hogy a törvény a vasút tárgyi felelősségét, valamely vasúti üzem közben előállott baleset esetére kívánta megállapítani ; vasúti üzem pedig a közforgalomnak még át nem adott vaspályánál is mindenesetre folyamatban lehet. Ámde a fennforgó esetben, amelyben nem vitás, hogy az alperesi vasút szóban levő vonalszakaszán folyamatban volt pályatest építkezés még abban a stádiumban volt a baleset időpontjában, hogy még a vasúti talpfák és vágányok beágyazása sem volt véglegesen befejezve, nem lehet szó arról, hogy az alperesi vasút illető vonalszakaszán vasúti üzem egyáltalán lett volna ; vasúti üzem közben történt balesetért való tárgyi felelőssége az alperesi vasút részvénytársaságnak tehát ebben az esetben fogalmilag ki van zárva. Az olyan építési üz^em, mint amilyenről a jelen esetben van szó, amikor ugyanis az építkezéshez szükséges anyag gőzmozdony által vontatott vasúti szerelvénnyel szállíttatik a megfelelő helyre, ebben a vonatkozásban maga is a veszélyes üzem fogalma alá esik, amely veszélyes üzemeknél a bírói joggyakorlatban kifejlődött jogszabály értelmében az üzem tulajdonosát, az üzem közben előállott balesetekért tárgyi felelősség terheli; mégis a peres esetben az alperesi vasút, mint építtető tulajdonosnak az építkezés folyamán bekövetkezett halálos kimenetelű balesetért való tárgyi felelőssége, ebben a vonatkozásban sem állapítható meg azért ; mert miként ezt már a fentebbiekben is kiemelte a kir. Kúria, a szóbanlevő építkezés üzembentartója nem maga az alperesi vasút részvénytársaság volt. Ezekből a fentiekben kifejtett okokból az alperesi vasút részvénytársaság tárgyi felelősségére alapított kereseti-igénynek nincs jogszerű alapja. = Mjogi Dtár III. 211. szerint a forgalmi műveletek előkészítése érdekében szükséges cselekményekre (vasúti híd építésénél vert kos-állvány szétszedése) a tárgyi felelősség kiterjed.