Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 57 dályozva van a rendelkezésben, vagy rendelkezési jogát elvesztette, vagy pedig azt az elhalt testvérének önként átengedte. ^Kúria 1933> márc 14 p j 830(yim sz ^ Indokok : (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) Az elhaltnak a hátrahagyott házastársai és gyermekei pedig a családi kapcsolatban kétségtelenül közelebb állanak az elhalthoz, mint annak a testvérei és (. . . Mint a fejben II. alatt . . .). A peres feleknek a perben elfoglalt jogi álláspontja meg is egyezik abban, hogy az elhalt F. Károlynak, a felperes férjének és az alperes testvérének a holtteste és sírja felett való rendelkezés az alperest, mint az elhaltnak a testvérét a saját jogán meg nem illeti és a felek között csak az vitás, hogy a felperes mint az elhaltnak hátrahagyott házastársa, vagy pedig az elhaltnak a gyermekei s illetve ezek kiskorúságának az ideje alatt helyettük az árvaszék által részökre kirendelt gyám vannak-e a rendelkezésre jogosítva. Ezt a kérdést azonban a gyermekek perbenállása nélkül elbírálni nem lehet. Csak a felperes és az elhaltnak gyermekei között folytatandó perben nyerhet elbírálást az a kérdés is, hogy ha a felperest elhalt férjének a holtteste és sírja felett a rendelkezés joga a gyermekekkel szemben egyébként meg is illetné, elvesztette-e a felperes ezt a jogát az érdemetlensége által; mert a gyermekeket, akik a családi kapcsolatban a felperesen, mint hátrahagyott házastársori kívül legközelebb állanak az elhalthoz, illeti meg az elhatározás joga abban a tekintetben, hogy a felmerült érdemetlenségi okot a felperessel szemben érvényesíteni kívánják-e vagy pedig annak az érvényesítéséről lemondanak. Az alperest ide vonatkozóan is csak abban az esetben illetné meg az elhatározás joga, ha ő nála közelebbi hozzátartozója az elhaltnak, a felperesen kívül, nem lenne. A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított és meg nem támadott tényállás szerint az alperes nem is a saját jogán és saját elhatározásából, hanem az elhalt F. Károly kiskorú gyermekeinek a nevében, ezeknek a gyámjától kapott megbízás alapján intézkedett a holttestnek a családi sírboltba való átszállítása iránt. Ezért az intézkedésért tehát, amennyiben az a felperes jogait sértette, a megbízó tartozik felelősséggel. A holttest az alperes rendelkezése alól a megbízás teljesítésével máikikerült, annak a visszavitelére tehát nem kötelezhető az alperes, mert ennek a kötelezésnek csak a volt megbízója, mint az ügy ura jogkörébe való jogtalan beavatkozással tehetne eleget. Ezek szerint nincs jogszerű alap arra, hogy a felperesnek a holttest és a sír felett való rendelkezési joga, amely nem az al-